Stressz és pénzügyi aggodalmak terhelik leginkább a magyarok mentális egészségét
A magyar felnőttek jelentős része küzdött olyan lelki vagy mentális nehézséggel az elmúlt évben, amely közvetlen hatással volt a mindennapjaira. Egy hat közép- és kelet-európai országban – Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Magyarországon, Litvániában és Romániában – végzett, a magyar lakosságra reprezentatív felmérés szerint a stressz, a szorongás és az anyagi bizonytalanság népbetegséggé vált.
A kutatás eredményei szerint a lakosság 81 százalékának életére nyomták rá bélyegüket az érzelmi terhek az elmúlt egy évben. A férfiak 79 százalékát érintette ez, míg a nők esetében 84 százalékos az érintettség. A Z és Y generáció körében még ennél is magasabb, 86 százalékos ez az arány, míg a baby boomereknél – az 1946 és 1964 között születetteknél – 68 százalék számolt be ilyen jellegű problémáról.
A nehézségek rangsorát a stressz vezeti 52 százalékkal, amelyet a pénzügyi aggodalmak (36 százalék), a szorongás (31 százalék) és a munkahelyi nyomás (28 százalék) követ. A válaszadók 67 százaléka számolt be belső érzelmi nehézségről, és 57 százalékuk tapasztalt egzisztenciális feszültséget. A nők 73 százaléka élt át közvetlenül mentális gondokat, és átlagosan 3,2 különböző problématerületet jelöltek meg, szemben a férfiak 2,6-os átlagával.
A felmérés rámutat arra is, hogy a lakosság döntő többsége magára marad a nehézségeivel. Pszichológushoz nem is annyira szégyenérzet miatt nem fordulnak az emberek (8 százalék), hanem leginkább a magas terápiás árak miatt (38 százalék). 24 százalék azért nem szólal meg, mert nincs kivel beszélnie, 17 százalék nem akar teher lenni másoknak, 16 százalék pedig nem tudta szavakba önteni az érzéseit. A terápiától a megkérdezettek 24 százaléka zárkózik el teljesen, és 62 százalék számára jelent gondot megtalálni a megfelelő szakembert.
A legfiatalabbak közül sokan már a mesterséges intelligenciától remélnek megértést és lelki támogatást: 62 százalékuk használja lelkitámaszként, míg a baby boomerek esetében ez az arány csupán 22 százalék.
„A kutatás adatai pontosan azt a valóságot tükrözik, amivel a konzultációk és terápiák során is nap mint nap találkozunk. A fiatal generációk egy folyamatosan változó, bizonytalan gazdasági környezetben kénytelenek kialakítani az egzisztenciájukat, miközben a rájuk nehezedő elvárások óriásiak. A nőknél látható magasabb arányok pedig hűen jelzik a velük szemben támasztott társadalmi elvárások súlyát: a »második műszak«, a családi gondoskodás és a munkahelyi megfelelés összeadódó terheit” – mutatott rá Temesvári Eszter pszichológus.
A felméréshez Magyarországon 1010, 18–70 év közötti személyt kérdeztek meg online formában, nem, életkor és régió tekintetében is reprezentatív módon.
