Politikai befolyás a versenyhivatalban
A Gazdasági Versenyhivatal bő három héttel a 2026-os országgyűlési választás előtt „Szuverenitás a versenyjogban” címmel tartotta ünnepi konferenciáját. A hasonló eseményeknek korábban nem volt ilyen specifikus címük, a hivatal azonban évek óta átvette kommunikációjában a kormányzat narratíváját. A hivatal egyes munkatársai szerint ez „szervilis” kommunikációs stratégia volt.
Az elmúlt hónapokban több mint két tucat egykori és jelenlegi hivatali alkalmazottal folytatott háttérbeszélgetés alapján a GVH eljárásaiban már sokkal korábban meghatározóvá váltak a politikai motivációk, ami idővel a hivatal teljes működésére rányomta a bélyegét.
A Mészáros-ügy és a KESMA
2018 elején a GVH engedélyezte Mészáros Lőrinc irányításszerzését a Konzum Befektetési Alapkezelő és az Opus Nyrt. felett, de alapos vizsgálat után arra jutott, hogy a Mészáros-csoport helyi rádióinak és az Opus helyi lapjainak egy csoportba kerülése káros versenyhatásokkal járhat, ami leválasztással megszüntethető. A helyi médiapiacon kialakuló túlzott erőfölény miatt eladatták Mészáros két rádióját, amelyek Szíjj Lászlóhoz kerültek. A döntés később visszaütött a fideszes médiaholding kiépítésénél: amikor a KESMA létrejött, a GVH nem engedhette át arcvesztés nélkül a tranzakciót, így a kormány nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítéssel vonta ki az ügyet a vizsgálat alól.
Politikai eszközzé válás
A 2020-as évekre a GVH is politikai eszközzé vált. A politikailag semleges részei normálisan működtek, de a gazdaság politikailag releváns részeiben vagy nagyon elnéző, vagy túl szigorú volt a hivatal. Berezvai Zombor, a hivatal eltávolított vezető közgazdásza szerint a kormányzat által nem kedvelt cégekkel szemben megalapozatlan ügyeket is indítottak, amelyekről a kezdetektől tudták, hogy megszüntetik.
Példák az eljárásokra
A Nitrogénművek esetében a kormányzattal kritikus Bige László csoportjának 11 milliárd forint bírságot kellett befizetnie. A NER-es cégek terjeszkedésének útjába viszont soha nem gördített akadályt a GVH: a B+N takarítócég tulajdonosának reptéri felvásárlásának elemzését felső vezetői utasításra leállították, majd jóváhagyták. A Homlok-csoport két vállalkozását 1,2 milliárd forintra büntették kartellezés miatt, miután a csoport tulajdonosa, Mészáros Lőrinc egyik lányának férje elvált a feleségétől.
A vezetés és a politikai lojalitás
Tóth András elnökhelyettes Szijjártó Péter osztálytársa volt a győri Czuczor Gergely bencés gimnáziumban, és irodájában Szijjártóról készült kép van. A jogász 2010-ben lett elnökhelyettes, pár hónappal azután, hogy a Szijjártó-cég elleni eljárást a hatóság megszüntette. Rigó Csaba 2020-as elnöki kinevezése előtt Zalaegerszeg fideszes vezetője, majd Zala megye kormánymegbízottja volt. Az új elnök nem értett a versenyjoghoz, a szervezet kommunikációja egyre inkább átpolitizálódott.
A 2022-es választási kampányban az elnök magához hívatta közvetlen beosztottjait, és arra kérte őket, hogy kampányoljanak egy call centerben Fürjes Balázs mellett. A Fidesz győzelme után egyre kevésbé tudta palástolni politikai lojalitását. Több forrás szerint „szervilizmusba hajló lojalitás” jellemezte.
A 2026-os kampány
A Tisza felemelkedése után a GVH vezetése frusztrált lett. Tóth András a neki nem tetsző szakmai kritikára azt válaszolta a kollégáknak, hogy „megtiszásodtak”. Január végén a GVH integritás tanácsadója emailben figyelmeztette a munkatársakat, hogy a közösségi médiában kerüljék a politikai szereplőkkel összefüggésbe hozható megosztásokat. A tiltás ellenére Rigó Csaba Pócs János oldalán aktív rajongói minősítést kapott, és a választás előtti utolsó állománygyűlésen állítólag azt mondta, hogy „a biztosra fog szavazni”.
A GVH válaszában cáfolta a politikai nyomást, és azt írta, hogy a hivatal a mindenkori kormánytól függetlenül végzi tevékenységét. A Szijjártó-kép létét sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarták.
