A kormány felbontaná a Mészáros-féle autópálya-koncessziót
A kormány fel kívánja mondani a 2022-ben indult, 35 éves autópálya-koncessziós szerződést – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a pénteki kormányszóvivői sajtótájékoztatón. A két kormánytag a világ három legnagyobb koncessziója közé sorolta a mintegy 23 ezer milliárd forint összértékű szerződést, amely szerintük nem hasonlít egy hagyományos koncesszióra, mivel keretében a teljes meglévő hálózat üzemeltetését is kiszervezték.
A kormány álláspontja szerint a szerződés több szempontból is előnytelen az állam számára. Magyar Péter már a kampányban megígérte, hogy hatalomra jutásuk esetén felmondják a Mészárosékkal kötött koncessziós szerződést. A konkrét lépés kidolgozása a májusi kormányalakítás után Vitézy Dávidnak jutott, aki többször megerősítette, hogy erre készülnek.
Az előző kormány 2021-ben adta ki 35 évre – a 2022 és 2057 közötti időszakra – a magyar autópálya-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinc és Szíjj László tulajdonában lévő Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt.-nek. A koncessziós vállalat több mint nettó 20 ezer milliárd forintért végzi az érintett pályaszakaszok karbantartását, bővíti azok egy részét, és a szerződés új autópályák építését is előirányozza.
Az előző kormány azzal érvelt a szerződés mellett, hogy egyszerűbb helyzetbe kerül az állam, ha egy előre kitárgyalt összeget fizet a hálózat fenntartásáért és fejlesztéséért. A mostani kormány szerint azonban a szerződéssel több probléma is van: túl nagy feladatot szerveztek ki egyben, aránytalanul hosszú időre; az MKIF jóval drágábban vállalta a részfeladatokat, mint amennyiért az állam vagy a Magyar Közút elvégezte volna; a kockázatokat nem a koncessziós cég, hanem az állam viseli; a kifizetések pedig a cégnek kedvező módon, előre teljesülnek.
A nyilvánosságra került számok szerint az állam a koncesszió 2022. szeptember 1-i indulása és 2025. december 31. között 760 milliárd forintot fizetett ki a vállalatnak, amely ebből 96 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 13 százalékos bevételarányos nyereséget jelent.
A kormány álláspontja szerint több lehetőségük is lenne a szerződés felmondására, illetve akár semmisnek is tekinthetnék. A Telex információi szerint most tájékoztatják az MKIF-et a jogi álláspontjukról, és tárgyalásokat kezdeményeznek a koncesszió megszüntetéséről a szolgáltatás fenntartása mellett. A kormány érvelése szerint a szerződés nem is minősül valódi koncessziónak, mert a kockázatokat nem a vállalkozó állja, így valójában közbeszerzési szerződésről van szó.
Vitézyék szerint az is problémás, hogy a szerződést az előző kormány két alkalommal is a vállalkozó érdekei szerint módosította a megkötés utáni másfél éven belül: egyszer a veszteséges útszakaszok üzemeltetése alóli mentesülést írták bele, máskor az állam átvállalta az építőipari áremelkedés és a kamatemelkedés miatti többletköltség nagy részét.
Az Európai Bizottság 2024-ben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az autópálya-koncessziókra vonatkozó szabályok megszegése miatt, ami a közbeszerzési törvény és a koncessziós szerződés szerint automatikusan megnyitja a lehetőséget az egyoldalú felmondásra. A kormány ugyanakkor kockázatot is lát: ha az MKIF jogtalannak tartaná a szerződésbontást, nemzetközi választottbírósághoz fordulhatna, amely akár több százmilliárd forintos kártérítést is megítélhetne, ezért lehet előnyösebb a közös megegyezéses felmondás.
Az MKIF az elmúlt hetekben az M6-os autópálya ügye miatt is a figyelem középpontjába került, miután Vitézy Dávid augusztus közepén bejelentette, hogy visszavonják az előző kormány döntését, és mégsem adják az MKIF-nek az M6-os üzemeltetését. Vitézy szerint Mészárosék háromszoros túlárazással, 149 milliárd forintért vállalták volna a munkát, míg a Magyar Közút és az M6 Duna ajánlata ennél jóval alacsonyabb, 44 milliárd forint volt. Az MKIF szerint az ajánlatok eltérő üzemeltetési színvonalra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatóak közvetlenül.
A Fidesz kommunikációjában Vitézy Dávidot „a németek emberének” nevezte, Havasi Bertalan szerint a miniszter célja, hogy a magyar beruházásokat és a közlekedésgazdaságot a németek kezére játssza.
