Szigorúbb szabályok jönnek a zöld állításokra
Hamarosan már csak akkor alkalmazhatók környezeti vagy társadalmi hatásokra vonatkozó nyílt vagy akár burkolt utalások a csomagolásokon, a honlapokon vagy egyéb marketinganyagokban, ha azok egyértelműen bizonyíthatók és mérhetők.
Az új jogszabályi környezetben a nem megalapozott zöld megállapítások és ígéretek megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősülnek majd. A fogyasztók zöld átállással kapcsolatos szerepvállalásának növeléséről szóló, úgynevezett EmpCo irányelvet 2024 februárjában fogadták el, amelyet a tagországoknak 2026. szeptember 27-ig kellett a nemzeti jogszabályokba átültetniük. Magyarországon ez a fogyasztóvédelmi törvény és egy rendelet módosításával valósult meg.
A Gazdasági Versenyhivatal 2023–24-ben 60 cég körében vizsgálta a zöld, környezetvédelemre és fenntarthatóságra utaló állításokat. Az eredmények szerint a vállalkozások egyre nagyobb mértékben és egyre változatosabb formákban használtak zöld állításokat, de ezek közel fele kizárólag márkaépítést támogatott mögöttes érdemi tartalom nélkül.
A felmérés szerint a fogyasztóknál is fontos szempont a termékek és szolgáltatások környezetbarát volta, de az egyes állítások mögöttes tartalmát nem tudják kellően értelmezni, különösen az egyes jelölések jelentésével nincsenek tisztában. A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság 2022-ben végzett vizsgálata szerint a hagyományos boltokban a fogyasztók 7 százaléka kifogásolta a különböző zöld állítások jogosságát, egy évvel később az online boltokban 14 százalékot mértek.
Az Európai Unióban az elfogadott direktíva céljai ellenére sincs egységes és központi meghatározása a zöldre mosásnak, azaz a greenwashingnak. A leginkább elfogadott definíció szerint hamis vagy félrevezető képet ad egy vállalat vagy termék környezeti hatásairól, nem tükrözi valósan a fenntarthatósági teljesítményt, és megtéveszti a fogyasztókat, a befektetőket és az egyéb piaci szereplőket.
Szeptember 27-e után nem lehet egy terméket olyan általános jelzőkkel vagy címkékkel illetni, mint például ökobarát, klímabarát, biológiailag lebomló, környezetbarát vagy zöld, csak akkor, ha ezt igazolni lehet. A felhasznált tanúsítási rendszereknek nyíltnak, publikusan hozzáférhetőnek kell lennie, és objektív elemekből kell állnia.
A cégek ezentúl saját előnyként nem mutathatnak be olyan jellemzőket vagy folyamatokat, amelyeket jogszabályi kötelezettség miatt egyébként is alkalmazniuk kell. A klímasemlegességet, a karbonlábnyom-csökkentést és a hasonló állításokat nem lehet megtenni akkor, ha mögötte csak kompenzációs folyamatok vannak, azaz a tényleges kibocsátáscsökkenés helyettesítése nem jogosít fel erre.
Az új szabályok szankcionálásának rendszere alapvetően tagállami hatáskör maradt, Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság fog fellépni ezekben az ügyekben.
