420 EMBERT TARTÓZTATTANAK LE A FRANCIAORSZÁGI ERDŐTÜZEK MIATT
A franciaországi erdőtüzek következtében már 420 embert tartóztattak le, akik szándékosan vagy gondatlanságból okozták a tüzeket, a körülmények pedig rendkívül aggasztóak. A BBC elemzésére hivatkozva kijelenthető, hogy a második világháború óta nem tapasztaltak ekkora pusztítást az ország területén, hiszen eddig 300 ezer hektár, azaz az ország területének több mint fél százaléka hamvadt el, ami Vas megye nagyságának felel meg.
Franciaországot idén nyáron rendkívüli hőség sújtotta, és a hőmérsékleti rekordok megdőlésével megkezdődtek a lángok pusztításai. Az erre vonatkozó számok figyelembevételével megállapítható, hogy a tűzesetek 90%-át emberi tevékenység okozza. Eddig 420 személyt vettek őrizetbe, köztük 166 kiskorút. A legkomolyabb vádat egy 23 éves fiatalra emelték, aki a hatóságok szerint legalább tíz helyszínen gyújtott tüzet az ország délkeleti részén. Ha elítélik, 15 év börtönbüntetésre és 150 ezer euróra, vagyis körülbelül 55 millió forintra is számíthat.
Több elítélés már megtörtént: egy férfi három éves börtönbüntetést kapott az északkeleti Vosges megyében okozott tüzek miatt. Az ügyek egyes részletei azonban arra utalnak, hogy a hatóságok talán túlságosan is gyorsan reagáltak, és ennek következtében a büntetési ítéletek nem minden esetben indokoltak. Például egy hajléktalan és egy autizmus jeleit mutató férfi esetében, akik eldobott cigarettacsikkjük miatt kerültek a bíróság elé, a belső nyomozások során kétkedés fogalmazódott meg a döntések jogosságát illetően.
A tüzek jelentős része nem közvetlen szándékos gyújtogatás eredményeként keletkezik, hanem inkább építkezéseken keletkező szikrák, nyílt téri sütésből származó parázsok vagy éppen eldobott cigaretták által. Különösen a cigaretta jelent potenciális veszélyt a tűz kialakulására, ha a következő három feltétel egyszerre teljesül: a hőmérséklet eléri a 30 fokot, a levegő páratartalma legfeljebb 30%-ra csökken, és a szél sebessége nem haladja meg a másodpercenként 8 métert. Fontos, hogy a cigarettából legalább 30% érintetlen maradjon ahhoz, hogy tűzet okozhasson, és ezek a kedvezőtlen feltételek éppen most, a nyári hónapokban valósultak meg.
A szándékosan okozott tüzek esetén az elkövetők hármas célkitűzéseket követnek, mivel gyakran több helyen gyújtogatnak, növelve ezzel a károkozás mértékét. A hatóságok számára ez esélyt teremt arra, hogy a tűz terjedésének nyomait visszafejtve több ponton is azonosíthassanak DNS-mintákat, ezzel bizonyítékot szolgáltatva a bíróságok előtt.
Az emberek által okozott tűzesetek túlnyomó többsége gondatlanságból történik, de a szándékos gyújtogatás mögött biztosítási csalás szándéka is állhat, vagy éppen pirománia, amely a közhiedelemmel ellentétben valójában ritkább jelenség, és nagyon nehéz diagnosztizálni. Ebből kifolyólag igen kevés ítélet született ilyen hivatkozással.
Lehetséges másik tűzokozási forma, ha valaki azért gyújt tüzet, hogy később mentőként lépjen fel. Eset például az, amikor egy önkéntes tűzoltót vádolnak a Fontainebleau mellett kirobbant erdőtűz okozásával.
A jövőben a tűzvédelem hatékonysága érdekében a műholdas felvételeket elemző mesterséges intelligencia és a drónok szerepe is egyre nagyobb lehet.
