Még a legnehezebb helyzetekben is vannak szép pillanatok
A Csapó család számára a Bátor Táborral szerzett élmények olyan kapaszkodók, amelyek megadják számukra a biztonságot és a katarzist, amelyre a nehéz időszakokban szükségük van. Több hónapos, stresszel teli várakozás után érkezett el számukra az a pillanat, amikor kisbabájuk, Elízia megszületett. Ám a boldogság pillanatait gyorsan árnyékolta be az a hír, amely az utolsó ultrahang vizsgálaton érkezett: apró cisztát fedeztek fel a kicsinél. A szülők, Zita és férje, kezdetben higgadtak maradtak, amit a már meglévő gyermekeik, Olívia és Zoltán Flórián iránti aggodalmuk is segített. Reményeik szerint az elváltozás magától eltűnik, de a születés után a diagnózis tragikus fordulatot vett: a ciszta rosszindulatú daganattá fejlődött.
„Amikor a betegség híre érkezett, úgy éreztük, hogy megállt az életünk. Elízia születése utáni pillanatokban már a kezelésre kellett készülnünk, testvérei alig ismerhették meg kishúgukat, hiszen a kórházi kezelések miatt az egyik szülő mindig távol volt” – mesélte Zita, aki a kórházi dolgozók ajánlására ismerkedett meg a Bátor Táborral. Az ottani élmények lehetőséget adtak számukra, hogy újra a normális családi dinamikába lépjenek vissza, messze a betegségtől.
Elsőre a család ódzkodott attól, hogy sorstársakkal találkozzon, de végül a tábor élményei megerősítették őket: egy olyan közösségbe kerültek, ahol senki sem nézte le őket a betegségük miatt. „Az emberek között, akikkel találkoztunk, egy pillanat alatt megértettük egymást. Olyan helyre érkeztünk, ahol lehetőségünk volt elengedni a félelmet, és újra önmagunk lenni” – emlékszik vissza a táborra Zita.
A Bátor Tábor nemcsak a gyógyulás helyszíne, hanem egy olyan szentély is, ahol a családok újra találkozhatnak valódi énjükkel. Zita szavaival élve: „A táborban nem erőltetetten próbálnak minket kimozdítani a nehezen feldolgozott érzelmeinkből. Mindez észrevétlenül, mégis magával ragadó módon történik.” Ez a környezet lehetővé tette, hogy Zita és férje elhiggyék, van még remény, és a jövő sem tűnik olyan sötétnek.
A kiscsalád életében a Bátor Tábor nem csupán a gyógyulásról szólt, hanem a boldog pillanatok megtalálásáról is. Egy olaszországi nyaralás során is megpróbálták a feszültséget enyhíteni, de a várva várt katarzis végül a táborban érkezett el számukra. Ezek a közösen eltöltött napok új lendületet adtak a családnak, amely segített nekik felismerni, hogy a betegség mellett az élet szép pillanatait is meg kell élniük.
„Megérkezve a táborba örömmel fogadtak bennünket az önkéntesek. Eleinte meglepődve néztük a jelmezeikben fogadó fiatalokat, de hamar átvettük a tábor jókedvét” – mesélte Zita. Az önkéntesekbe vetett bizalom gyorsan kialakult, és segítségükkel a család tagjai újra a gyermekek, a felnőttek pedig a párok lehettek. Az élmények és a közös programok mind segítettek abban, hogy újra felfedezzék egymást.
Az élet törékeny, de a Csapó család számára készen áll azzal a tudattal, hogy a jövőjük még tele van szép pillanatokkal. „A táborban írtunk egy levelet magunknak, amit akkor bontunk csak ki, ha nagyon nehéz. Azonban még mindig van erőnk nélküle is folytatni az utunkat” – zárta Zita az élményt. A Bátor Tábor Alapítvány célja, hogy évente mintegy 5000 súlyos beteg gyermeknek és családjaiknak – mint a Csapó család – nyújtson gyógyító élményeket, lehetőséget teremtve ezzel a közös pillanatokra és a gyógyulásra, ahol a remény nem cs upán egy szó, hanem valósággá válik.
