Thomas Pynchon: Ellenfényben
Thomas Pynchon 2006-os regénye, az „Ellenfényben”, számos karaktert vonultat fel, és a 20. század fordulójának évtizedeiben játszódik. A posztmodern irodalom ikonikus alakja, Pynchon mesterségesen feszíti meg a műfaji határokat, miközben különböző országok között kalauzol minket, a szárazföld bazaltjaiból a tenger végtelenségébe, az űrből a Föld legmélyebb zugaiig. A könyv filozófiai eszmék, politikai ambíciók, vallási elkötelezettségek és tudományos elméletek széles spektrumának szétszálazott, de összeszövődő panorámáját kínálja, feltárva ezzel a világról alkotott szoros, mégis zűrzavaros összképét. Az „Ellenfényben” márciusban debütál, Greskovits Endre fordításában, a Jelenkornál, és minden olvasót arra hív, hogy mélyedjen el a mű komplexitásában.
A történet egyik kulcsfigurája Darby, aki kis majomként lóg le a horgonykötélen, ügyesen repülve érkezik az aljára, és minden kötelet elkap, amit Miles Blundell leenged neki. Az óriási léghajó, mintha egy apró, zabolátlan állat kezébe került volna, mozdulatlanná válik a szakszerűtlen irányítás alatt. Miles nemsokára egy hatalmas zsák szennyes ruhával érkezik, miközben a nap végén a horizonton csupán egy sötétbíbor derengés marad, amely megvilágítja a fiúk alakját, ahogy a gondola peremén állanak.
Aznap reggel óta, miután a hajnal első sugarai még fel sem kelték a világot, az égiek különféle pilótákból álló vidám tömege próbálkozott a repüléssel, napnyugta után is. A közép-nyugati nyári estében, amelynek melankóliáját a szárnyak variációi – mint sirályok, albatroszok, denevérek és számos más, fáradságosan kidolgozott szárnyformák – fokozták tovább, a laboratóriumi szkeptikusoktól a Jézus-hive léghajósokig terjedtek. Kutyák kísérték őket, akik szorosan ültek a kis léghajó vezetőkabinjában, észlelve minden apró részletet.
A fiúk az esti órákban étkezősátrukat állították fel, tűzgyújtásra készülve, távol a hidrogénfejlesztőtől, miközben Miles ügyesen kisütött egy harcsát, melyet reggel fogtak. Az egyre terjedő ínycsiklandó illatok vonzották a többi léghajóst, akik szintén készültek a vacsorára, és fűszeres, szaftos ételekkel kezdték el a közös étkezést.
A vacsora után a srácok néhány percet áldoztak az éneklésre. Miles, miután a konyhában végzett, elővette ukuleléjét, és mindeközben a fiúk énekét kísérte. A dal az otthoni életről és a vándoréletről szólt, a magasság mestereiként büszkén dicsérve szívük bátorságát.
Mialatt Chick és Darby a hajónál őrködtek, Miles és Lindsay Chicagóba indult, hogy részt vegyenek a Világkiállításon. Izgatottan öltözködtek, Miles azonban nehezen tudta magára ölteni a díszegyenruhát, s Lindsay kénytelen volt a segítségére sietni, hogy a kabátja megfelelően záródjon. Mire a fiúk a tűz fénykörébe értek, már feszülten várakoztak a hajnalra, amikor a megjelenő Randolph, elegáns öltözetben, a felnőttek világa fényét hirdette.
„Nem ajánlom, hogy a sötét negyedbe menjetek!” – figyelmeztette őket Randolph, hangsúlyozva a világkiállításon rejlő veszélyeket, hiszen itt sok kalandor és intrikus várta az alkalmat, hogy kihasználja az óvatlan látogatókat. “A bölcs ember keveset beszél, de ha ezt megfogadjátok, akkor talán elkerülitek a nehézségeket.”
Mialatt Darby a hajó körüli feladatokat végezte, Chick érkezett, hogy kávét főzzön, közben megosztotta Darbyval az apja iránti nosztalgiáját, akivel partnerek voltak az üzletben. Az emlékek felidézése mindkettejüknek fontos pillanata volt, hogy eltöltsenek néhány szót a múltról, a barátságuk pedig egyre mélyebbé vált.
A tábor sarkában, ahogy a kutyák ugattak, Darby és Chick felkészültek, hogy utánajárjanak a közeledő neszeknek. Az éjszaka sötétje, a tűz fénye és a fiúk gyermeki lelkesedése egyaránt tükrözte a közös kaland iránti vágyakozást, amely végigfutott a történelem mesterének szövegein. „Helló, mi újság?” – szólította meg őket a Kékség Csavargói csapata, miközben a barátság szálai újra összefonódtak az éjszakai égen.
Thomas Pynchon regényében az emberi kapcsolatok és az önmegvalósítás harca minden oldalon felfedezhető, és a mesebeli jutalom nem más, mint a közös élmények gazdagsága.
