Ötszáz év képzőművészete egy kislány szemével
Kolozsi Orsolya „Mona szeme” című könyve egy izgalmas művészettörténeti felfedezés, amely egy nagyapa és unokája kapcsolatára fókuszál, akiknek történetét a vakság réme árnyékolja be. Thomas Schlesser, a művészettörténetben jártas szerző, akit Franciaországban 2025-ös év szerzőjének választottak, ebben a regényben a képzőművészet iránti szenvedélyét önti formába. A kötet bestseller lett, több mint negyven nyelvre fordították, és most bárki számára elérhető magyarul Lukács Laura fordításában.
Irodalom és képzőművészet fúziója
A Park Kiadó által megjelent könyv nem csupán a tartalmával, hanem látványosságával is lenyűgöz. A kemény borító alatt lapozható, kihajtható színes reprodukciók találhatóak, amelyek világosan illusztrálják, hogy az irodalom és a képzőművészet milyen különleges módon fonódik össze a kötetben. Az olvasó egy tízéves kislány, Mona történetén keresztül ismerheti meg a művészet fejlődését a reneszánsztól a kétezres évekig, időrendben haladva. A könyvben 52 műalkotással találkozhatunk, amelyek széles spektrumot ölelnek fel, kezdve Botticelli Vénuszával, egészen Pierre Soulages 2002-es festményéig.
Műalkotások és beszélgetések
Mindegyik fejezet egy-egy műalkotást emel ki, amelyhez részletes képleírás és a nagyapa, Papusz, valamint Mona közötti beszélgetés tartozik. Ezek a diskurzusok a művészéletrajzok, a kultúrtörténeti háttér és a festészet alapvető fogalmai mentén zajlanak, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy a műalkotásokat ne csupán megismerje, hanem mélyebb értelmezést nyerjen a kor kontextusában és a jelenből visszatekintve is. A könyvben a Louvre, az Orsay és a Pompidou Központ termei is szerepelnek, ahol a kislány és nagyapja felfedezik a művészet csodáit, miközben a mindennapi életük nehézségeivel is szembesülnek.
Túlterhelt narratíva
Az alkotások értelmezését keretes narratíva öleli körül, ám ezen a téren a könyv gyengébben teljesít. A történet egy őszin kezdődik, amikor Mona váratlanul elveszíti a látását, amit 63 perces „vakságroham” kísér. Az orvosok nem találják az okát, ami a család számára egyfajta traumát jelent. A nagyapa Párizs művészeti tereiben keresi a megoldást, remélve, hogy a műalkotások segítségével megmentheti unokája látását. Ez a találkozás a művészettel nem csupán a gyógyuláshoz vezet, hanem komoly, filozófiai kérdéseket is felvet: szerelem, öregedés, méltóság és halál.
Gyermeki perspektíva hiánya
A könyv különlegessége, hogy egy gyermek nézőpontján keresztül mutatja be a világot, de a gyermeki hang a nagyapa bölcs, tudásra épülő világával összeolvad, így a Mona hangja nem mindig hiteles. A könyv emellett rengeteg információt tartalmaz a művészek életéről és munkájuk hátteréről, valamint különféle művészeti technikákat is bemutat.
Thomas Schlesser „Mona szeme” című regénye tehát izgalmas olvasmány, amely nemcsak a művészettörténeti ismeretek bővítésére kínál lehetőséget, hanem arra is, hogy a művészetet egy új, értelmező szemszögből közelítsük meg. Az alkotások nem csupán szórakoztatnak, hanem mélyebb érzéseket és gondolatokat ébresztenek, megnyitva olyan ajtókat, amelyek a mindennapok forgatagában talán soha nem nyílnának meg előttünk.
Thomas Schlesser: Mona szeme
Fordította: Lukács Laura
Park, 2025, 7999 Ft
Forrás: telex.hu/karakter/konyvespolc/2025/12/20/thomas-schlesser-mona-szeme-kritika
