Munkát, otthont és önálló életet ad a fogyatékkal élőknek a diósgyőri szociális farm
A diósgyőri vártól pár utcányira található, több mint húsz éve alapított, mintegy héthektáros majorságban közel száz fogyatékossággal élő vagy megváltozott munkaképességű ember dolgozik. Közülük 36-an a farmon is laknak, a többség viszont más közeli lakhatási egységből vagy otthonról ingázik be.
Az itt dolgozók kétharmadának van valamilyen diagnózisa, jobbára autistákról vagy értelmi fogyatékkal élőkről van szó, de vannak leszázalékoltak és olyanok is, akik egy stroke utáni rehabilitáció miatt egyelőre nem térhetnek vissza korábbi munkájukhoz. A cél, hogy mindenkinek olyan munkát találjanak, amit tud és szeret csinálni, aminek látja az eredményét, és fizetést is kap érte.
„A szülők egyik legfontosabb kérdése, mi lesz fogyatékkal élő felnőtt gyerekükkel, ha ők már nem tudnak gondoskodni róla. És erre a mai napig nincs rendszerszintű válasz. Az oktatás kötelező állami feladat, de az emberléptékű szociális ellátás nem az” – mondja Jakubinyi László, az első hazai szociális farm és a Magyar Szociális Farm Szövetség alapítója, a Szimbiózis Alapítvány kuratóriumának elnöke.
A legtöbben 8-10 fős munkacsoportban dolgoznak: a sajtműhelyben, az újrapapírosoknál, a fazekasműhelyben, az állatoknál vagy a fűszernövénykertben. Mindenkinél féléves fejlesztési tervet alakítanak ki, és akinél úgy ítélik meg, néhány év után segítenek neki kilépni a nyílt munkaerőpiacra.
A farmon működő sajtműhely vezetője a hallássérült Julcsi, aki már kilenc éve van itt, és idén szerezte meg főiskolai diplomáját, az elsőt a családjában. A kecskesajtok egy részét a Lillafüredi Palotaszállónak értékesítik. A 22 éves Heléna két és fél éve lakik az alapítvány Szent János Házában, előtte gyermekotthonban élt; az alapítvány bentlakóinak fele gyerekvédelemből érkezett.
Gyuszi a farm egyik első lakója, 22 évesen került ide. Kizáró gondnokság alatt állt, hosszú jogi eljárás végén érték el, hogy munkaszerződése és jövedelme lehessen. „Nekik az az ünnep, amikor megkapják az adóbevallást. Ez a csapat azért küzd, hogy adót fizessen, hogy olyan legyen, mint a többiek” – mondja Jakubinyi László.
A majorság területén focipálya és saját focicsapat is működik Baráthegyi Sportegyesület néven, amelyet bajnokságokra is hívnak. A bentlakóknál előbb-utóbb felmerül a kiköltözés lehetősége, ezt gyógypedagógus méri fel, és rendszeres foglalkozásokon tanítják meg őket az önellátásra. Az alapítvány nyíltan beszél a bentlakókkal a szexről és a fogamzásgátlásról is, hogy az intimitást mindenki a saját igényeinek megfelelően, másokat nem zavarva élhesse meg.
Jakubinyi László szerint a szociális farmok nyugaton sokkal elterjedtebbek: az Egyesült Királyságban mintegy 3000, Hollandiában 1100 körül van belőlük, Ausztriában pedig külön képzés is működik erre. A tíz éve megalapított Magyar Szociális Farm Szövetségnek ezzel szemben körülbelül ötven tagja van, közülük csupán 16 rendelkezik a hazai szövetség által kiadott védjeggyel. Itthon jogszabály sincs a szociális farmokról, és az sem egyértelmű, melyik tárcához tartozna a szabályozás.
Az alapítvány éves költségvetése 1,5 milliárd forintból jön ki, közel négyszáz embernek ad munkát, otthonaiban pedig nyolcvannak lakhatást. Jakubinyi szerint ez a foglalkoztatási forma a legolcsóbb társadalmi befektetés, harmadannyiba kerül, mint egy bentlakásos férőhely.
