Egy pont hat helyett, gólokra várva a Nemzetek Ligájában
A magyar labdarúgó-válogatott rúgott gól nélkül, egyetlen ponttal áll a Nemzetek Ligája B-divíziójában, ahol Ukrajna és Észak-Írország is megelőzi. A pénteken a Puskás Arénába érkező Grúzia szintén gólképtelen volt eddig, és szintén egy pontja van.
A pénteki összecsapás előtt Szoboszlai Dominik csapatkapitány a négy mérkőzésre a maximális 12 pontot tűzte ki célul, de jövő hétfőn már a hét pont is örömet jelentene, mert az a grúzok legyőzése mellett az ukránok elleni visszavágás sikerét is jelentené. Mindez nem lehetetlen, de a játékban komoly javulásra van szükség.
A 2022-es és 2024-es A-divíziós szezon után a kiesés pillanatában lehetett tudni, hogy a második vonalban kemény meccsek várnak. Míg az első osztályban a papíron erősebb ellenfelek lebecsülték a mieinket, a második vonalban erre nem lehet számítani.
Az előző két NL-szezonban látszott, hogy egy gyengébb csapatnak könnyebb a nála jobb ellenfél játékát rombolni, kontrákra rendeződni és masszívan védekezni. A sorsolásnál már érezni lehetett, hogy a magyar csapat nem lóg ki felfelé ebből az osztályból, sőt kevésbé lógott ki lefelé az A-ból, mint innen felfelé. A szakemberek szerint itt minden gólért meg kell szenvedni, és ezt a valóság most igazolja.
Másképp alakulhatott volna a sorozat, ha Lukács Dániel félfordulatos lövése bemegy pénteken, vagy ha Bolla Bendegúz kaput talál az ukránok ellen. Így viszont meg kell állapítani, hogy Rossival ez volt az ötödik vereség szűk másfél év alatt hazai pályán: a törökök (0-3), svédek (0-2), portugálok (2-3) és írek (2-3) után Ukrajna is győztesen távozott a Puskás Arénából.
2021 szeptembere, azaz öt év után fordult elő ismét, hogy két egymást követő meccsen nem szerzett gólt a magyar válogatott. Akkor Anglia (0-4) és Albánia (0-1) volt az ellenfél, most viszont kevésbé versenyképes csapatok ellen maradt el a találat.
A hétfő esti első félidőben úgy tűnt, mintha két évtizedet mentünk volna vissza az időben, annyira nem volt elképzelés a játékban. Közben topligás játékosok voltak a csapatban, és a cserepadról Tóth Alex is az angol élvonalból érkezett. A 2024-es Eb-n a skótok ellen volt ennyire sematikus és kiismerhető a játék, de azt a meccset Csoboth Kevin gólja szépítette.
Vannak sérültek, de Varga Barnabás és Sallai Roland hiánya rámutat a magyar foci törékenységére. Míg Rossival a B-divízióban 2020-ban a csapat kompaktságát lehetett érezni a hazai élvonalból érkező játékosokkal is az oroszok vagy a törökök ellen, most nem látszik, mire vagyunk képesek játékban, és hogy egyáltalán mit akarunk.
Az ukránok ellen úgy telt el az utolsó negyedóra, hogy nem voltak igazi nyomás alatt, és bár Belfastban a hajrában enyhe fölényben játszottunk, a mindent elsöprő akarat és a helyzetek nem jöttek. Szoboszlaira, aki játéktudásban kiemelkedik, fokozottan figyel minden ellenfél, és Rossi egyelőre nem találta meg a módját, hogyan tehermentesítse őt a többiek. Szoboszlai sokat vállal, de a kapu előtti lehetőségek megteremtésében lenne rá nagy szükség, hogy egyedülálló rúgótechnikáját egy gyors megindulás után kamatoztassa. Nem látszik, milyen tudatos mozgásokkal tudják őt a társak lövőhelyzetbe hozni.
A Nemzetek Ligájára persze lehet legyinteni, a svédek is kiestek a B-osztályból a C-be, és ezzel kerültek jó vágányra, mert az NL-ből mehettek a pótselejtezőre, majd az idei vb-re. Náluk azonban van minőség, és csak idő kérdése volt, mikor találják meg a kerethez a megfelelő edzőt.
Nálunk vitatéma az írek elleni vereség után, hogy Rossi edzői képességeit meghaladták-e már a játékosok együttes képességei, és képes-e még valami váratlant kitalálni, ami meghozza az eredményességet.
A grúzok ellen azért is kell pontokat gyűjteni, mert a 2028-as Eb-selejtezők sorsolását decemberben a Nemzetek Ligája-sorrend alapján tartják. Pillanatnyilag a harmadik kalapba kerülnénk, ami a négy évvel ezelőtti első kalaphoz képest ijesztő visszaesés. A második kalapba a második hely megszerzésével lehet bekerülni, az elsőbe már sehogy. A harmadik kalap azt jelenti, hogy két erősebb riválist kapunk, és az egyik ellen legalább négy pont kell az Eb-álmok életben tartásához.
Az NL mostani kiírása korántsem nyújt akkora védőhálót, mint az előző selejtezőnél, amikor a húsz egyenes ágon kijutó mellett még tizenhat nemzet pótselejtezett. Most előfordulhat, hogy csak a négy legrosszabb csoportmásodik és négy NL-ből érkező játszik pótselejtezőt, mindez a négy rendező ország, Anglia, Írország, Skócia és Wales szereplésétől függ.
Eddig azonban ne szaladjunk előre, mert a legfontosabb most a grúzok legyőzése és a második hely elérése, ehhez viszont gólok kellenek. Erre kell rátalálnia a stábnak, ha másként nem, akkor egy átlövéssel vagy szögletvariációval.
