A világ legismertebb szimbóluma: az olimpiai öt karika
Az olimpiai öt karika a világ egyik legelterjedtebb és legismertebb szimbóluma, azonban vajon biztosan tudná valaki a színek pontos sorrendjét? E szimbólum történetének eddigi alakulása szorosan összefonódik a modern olimpiai mozgalommal és annak értékeivel.
Érdekes tény, hogy az első újkori nyári olimpia éppen 130 évvel ezelőtt, 1896. április 6-án vette kezdetét Athénban, amely ugyan húsvét hétfőre esett. A Panathenaic stadionban 80 ezer fő gyűlt össze a megnyitóra, köztük a görög király és családja, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetői és a sportolók, akik mindannyian különleges esemény részesei voltak.
A versenyzők tizennégy országból érkeztek, hogy kilenc sportág 43 aranyérméért versenyezzenek, köztük hárman képviselték Magyarországot, míg az Egyesült Államokat tizennégy sportoló alkotta. Érdekes, hogy a visszaemlékezések tanúsága szerint az időjárás nem volt nyárias; Hajós Alfréd, az első olimpiai bajnokunk, faggyúzsírral védekezett a hideg víz ellen a Zea-öbölben.
Noha a játékoknak már akkor volt himnuszuk, zászlójuk még nem létezett, akárcsak az olimpiai láng, amely csak 1928-ban gyúlt fel először. A sportolók számára az olimpiai falu Los Angelesben, 1932-ben nyílt meg. Azóta az olimpia a világ legnagyobb sporteseményévé fejlődött, minden alkalommal maximálva a résztvevők számát, hiszen tízezernél több sportoló nem vehet részt rajta.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetői tisztában voltak azzal, hogy szükség van ikonikus jelképekre a népszerűség megőrzéséhez. Már 1908-ra létezett az elképzelés, de a tervek végrehajtása csak később valósult meg. Az első szimbólumokat olajágakkal szerették volna díszíteni, azonban a bonyolult levélrajzok megnehezítették ezt. Pierre de Coubertin, a modern olimpiai játékok megálmodója, úgy döntött, hogy saját elképzeléseire építkezik, így tervezte meg a karikákat, amelyek az öt földrészt jelképezik.
Manapság önmagában magától értetődő, hogy az olimpia egyben a kontinensek versenye is, de akkoriban ez még nem volt annyira nyilvánvaló. A Párizsban megrendezett olimpián, melyet világkiállítással egybekötve tartottak, egy iráni vívó volt az egyetlen ázsiai sportoló, aki nevezett – és ő is csak azért vált elérhetővé, mert már a városban élt. Csak 1912-ben csatlakozott Japán a versenyhez, két futóval, míg Dél-Afrika 1908-ban, Egyiptom pedig 1912-ben indult el először, egy vívó képviseletével.
Coubertin egymásba fonva tervezte meg a karikákat, sokat gondolkodott a színek kiválasztásán is. A fehér volt az ő hatodik színe, amelytől részben a fehér alapra helyezés is eredt. A színek olyan alapszínek voltak, amelyek minden nemzet zászlajában fellelhetőek. Ahogyan Coubertin fogalmazott: “A hat szín kombinálva minden nemzet színét visszatükrözi.”
Az olimpiai karikák hivatalos szimbólummá váltak 1914-re, és az első világháború miatt az 1916-os berlini olimpián nem tudták bemutatni. Így kellett várni a debütálásra, amely végül 1920-ban, az antwerpeni olimpián történt, amikor is először húzták fel a zászlót. Azóta a világ legjelentősebb emblémái közé emelkedett, manapság szinte minden sporteseményt és ajándéktárgyat átsző a jellemző öt karikás motívum, amelyen a legjobbak érméi is megjelennek.
Bár a karikák számtalanszor feltűnnek a médiában, sokan nem tudják pontosan, hogy milyen sorrendben helyezkednek el a színek. Sterbenz Tamás, a Testnevelési Egyetem rektora, említette, hogy a hallgatók gyakran tanácstalanok, amikor felkérik őket a karikák színeinek felsorolására. A kihívás nemcsak izgalmas lehet, de egy életre megjegyezhető tudást is ad.
Most pedig te is tesztelheted tudásodat egy egyszerű feladaton: sorold fel az olimpiai karikák helyes színsorrendjét! Ha sikerül találnod a megfelelő választ, az nemcsak az olimpiák iránti lelkesedésedet mutatja, hanem az eidetikus memóriádra is rávilágít.
