Mandátumok lejárta és a szabadkai választások hiánya
Három éve, 2019 óta a szabadkai lakosok nem kaptak lehetőséget arra, hogy demokratikus úton válasszák meg helyi képviselőiket a városrészeikben működő közösségi tanácsokban. Ezen tanácsok négyéves mandátuma 2023-ban lejárt, azonban a városi képviselő-testület azóta már többször is meghosszabbította a tanácsok megbízatását, legutóbb idén júliusban, miközben az új választások kiírását elkerülik.
A helyi közösségi tanácsok szerepe és a lakosság tudatossága
A helyi közösségi tanácsok célja, hogy a városrészek és falvak lakóinak érdekeit képviseljék az önkormányzat felé. Ezek a tanácsok gyakran az egyetlen fórumot jelentik, ahol a lakosok pártpolitikai megkülönböztetés nélkül szervezhetik meg ügyeiket, legyen szó akár sokat vitatott városi infrastrukturális kérdésekről, mint például parkok, utak vagy utcai világítás.
Az utóbbi időszakban a szabadkaiak véleménye megoszlott e tekintetben. A belvárosban és több városrészben végzett beszélgetéseink során sokan elzárkóztak a nyilatkozattól, míg akik tisztában voltak a helyzettel, azt hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan, hogy a helyi közösségi tanácsok lejárt mandátummal működnek.
Politikai érdekek és a választások elmaradása
A város állapotát feszítő problémák között Emílie, egy szabadkai lakos, azt tapasztalja, hogy a városi fejlődés stagnál. “Az építkezések kaotikusan zajlanak, régi épületeket vásárolnak fel parkolóhelyek nélküli társasházakkal” – tette hozzá a város jövőjéről alkotott pesszimista nézeteit.
Szerinte a választások elmaradása politikai érdekeket szolgál, mivel a jelenlegi tanácstagok sem garantálhatják, hogy egy új választáson továbbra is bizalmat kapnának a lakosságtól.
A demokratikus intézmények helyzete Szerbiában
A Center for Research, Transparency and Accountability (CRTA) civil szervezet véleménye szerint a szabadkai helyzet messze túllép egy egyszerű adminisztratív késedelmen. A Szerb jog egyértelműen rögzíti, hogy ha lejár egy tanács mandátuma, azt fel kell oszlatni, és új választásokat kell kiírni. Szabadka esetében azonban a tanácsok mandátuma már három éve lejárt, és a tanács tagjai jelenleg hét éve töltenek be tisztségeket.
Sőt, a CRTA rávilágít arra is, hogy a szabadkai képviselő-testület legutóbbi módosítása, amely lehetővé tette volna a lejárt mandátumú tanácsok számára a feladatok ellátását, nem biztosít jogi indokot a mandátumok meghosszabbítására, mivel egy önkormányzati rendelet nem írhatja felül a magasabb szintű jogszabályokat.
Az elmaradt választások jelentette veszélyek
A CRTA kifejtette, hogy a választások hiánya nem csak a tanácsok mandátuma miatt problematikus, hanem amiatt is, hogy a szabadkaiaknak sincs lehetőségük arra, hogy beleavatkozhassanak abba, ki képviseli őket. Ezek a tanácsok ugyanis az egyetlen fórumok, ahol a lakosok pártpolitikai hovatartozás nélkül vitathatják meg a helyi problémáikat.
A szervezet emeli ki, hogy azokon a településeken, ahol valódi politikai verseny alakult ki, civil és helyi kezdeményezések győzhettek a kormánypárti jelöltekkel szemben, így rendkívül fontos a választások rendszeres megtartása. “Olyan választást, amelyet soha nem írnak ki, nem lehet elveszíteni” – állítják.
Széleskörű problémák a helyi közösségek szintjén
Szabadka nem csupán egyedi eset, hanem inkább egy országos problémát tükröz, amely más településeken, mint például Nagybecskereken, Zomborban és Inđijában is megfigyelhető. A választások elmaradására adott válaszok elnehezedtek, és a városvezetés kérdéseinkre nem reagált. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a helyi közösségi tanácsok demokratikus legitimációja súlyosan sérül a választások hiánya miatt, ami hosszú távon a helyi döntéshozatali gyakorlatokra is fényt deríthet.
