Új Szabályok a Más EU-Tagbél Munkavállalók Számára
Az Európai Parlament (EP) keddi ülésén fontos lépést tett a munkaügyi jogszabályok modernizálása érdekében, megszavazva a szociális biztonsági rendszereket koordináló szabályok frissítését. Az új jogszabály célja, hogy világosabb kereteket biztosítson a különböző uniós tagállamokban élő és dolgozó munkavállalók szociális védelméről.
A jogszabály egyértelművé teszi, hogy a munkanélküli ellátások jogosultsága szempontjából hogyan kell figyelembe venni a különböző tagállamokban eltöltött munkavégzési, önfoglalkoztatási és biztosítási időszakokat.
Az új előírások szerint azok a munkavállalók, akik más uniós országba merészkednek álláskeresési célból, maximum hat hónapon keresztül tarthatják fenn a munkanélküli-ellátásra való jogosultságukat az előző országukban. Érdemes megjegyezni, hogy ez az időszak a jogosultság lejártakor meghosszabbítható, de csak abban az esetben, ha az ellátások teljes időtartama nem haladja meg az érintett tagállam jogszabályai szerint járó ellátások időtartamát. Például Magyarország esetében jelenleg három hónapra jogosultak az álláskeresők.
A határ menti ingázók ellátásait a munkahelyük szerinti ország biztosítja, amennyiben az érintett dolgozók legalább 22 hétig folyamatos munkaviszonyban, önálló vállalkozóként vagy biztosítási jogviszonyban állnak egy másik tagállamban.
A jogszabály külön figyelmet fordít az ápolási-gondozási ellátásokra, hiszen világosabb határokat húz a pénzbeli juttatások és a családi támogatások között, ezzel is növelve a munkavállalók jogainak védelmét.
Az új törvénymódosítások érvényben tartják a külföldre kiküldött munkavállalók vagy önálló vállalkozók védelmét, akik nem helyettesítik a korábban kiküldött munkavállalókat, így ők is biztosítottak maradnak abban az uniós országban, ahol a munkáltatójuk működik, vagy ahol jellemzően önálló vállalkozói tevékenységüket végzik.
A jogszabály végső jóváhagyására még a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak is szüksége lesz, de a várakozások szerint ez pusztán formaság, mivel az EP már előzetesen megállapodott a javaslatokról. A képviselők 511 szavazattal, 87 ellenében és 61 tartózkodás mellett fogadták el az új törvénytervezetet.
A DK-s képviselők támogatták a szabályokat, míg a jobboldali pártok (Tisza Párt, Fidesz-KDNP, Mi Hazánk) tartózkodtak. A Tisza EP-frakciója hangsúlyozta, hogy a megállapodás számos szempontból kedvez az országnak, mivel csökkentheti a költségvetési terheket, különösen a határ menti dolgozók esetében.
Ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy a szabályok nem adnak minden kérdésre kielégítő választ. A kiküldött munkavállalók esetében az adminisztratív terhek, főként az építőiparban, aránytalanul érinthetik a magyar vállalkozásokat. Weisz Viktor véleménye szerint a reform iránya kedvező, de a kompromisszum jelen állapota nem biztosít elegendő védelmet a magyar vállalkozások érdekeinek, ezért aláírásukat még nem adják hozzá.
Összességében a célkitűzések – a munkavállalói jogok védelme, a rendszer átláthatóságának növelése és a visszaélések elleni fellépés – elismerésre méltóak, de a javasolt szöveg számos helyen további finomítást igényel, hogy megfeleljen a magyar munkavállalók és vállalkozások elvárásainak.
