Titkos Megfigyelések: Az Előző Kormány Tevékenységei
Az Alkotmányvédelmi Hivatal által végzett titkos megfigyelések mennyisége a 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány időszakában drámaian megnőtt. A 24.hu által közzétett adatok szerint az Igazságügyi Minisztérium információi alapján összesen 18 906 megfigyelési engedélykérelmet hagytak jóvá az elmúlt 16 évben. Ez a szám azt jelzi, hogy a titkosszolgálatok által kért felügyeletek túlnyomó része, 50 eset kivételével, zöld lámpát kapott, amely bizarr módon 99,7%-os engedélyezési arányt mutat.
Fontos megjegyezni, hogy e megfigyelések nem bűnüldözési céllal történtek, mivel nem nyomozási bírók rendelték el őket, hanem alkotmányvédelmi és nemzetbiztonsági célból kértek engedélyt, például szélsőséges csoportok, vagy kémek ellen. Az Alkotmányvédelmi Hivatal, mely a legnagyobb részesedéssel bír, 10 403 esetből mindössze harmincszor utasította el a kérelmeket. A Terrorelhárítási Központ (TEK) 3 740 alkalommal kérte az engedélyt, mindössze három esetben kapott elutasítást. Ezzel szemben az Információs Hivatal 3320 igénylése közül 13 volt elutasítva, míg a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat százszázalékosan eredményesen állt elő igényeikkel.
Az engedélykérelmek száma folyamatos emelkedést mutatott, 2021-ben érte el csúcsát 1 469 kérdéssel. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója rámutatott, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal magas ügyforgalmának oka a hatáskörének szélessége, mivel az elhárítás sokkal szélesebb spektrumot ölel fel, mint a külső felderítés.
Remport Ádám, a jogvédő szervezet kutatója hangsúlyozta, hogy a kormányzati aktivitás mögött az a lehetőség állhat, hogy visszaéltek a szolgálatokkal. Szerinte az engedélyezési arány azt jelzi, hogy az igazságügyi miniszter nem gyakorol tényleges kontrollt a megfigyelési folyamatok felett. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már többször megítélte Magyarországot azért, mert a megfigyelési rendszer nem rendelkezik a szükséges jogi garanciákkal.
A cikk további részletei között megtalálható a megfigyelések típusa, technikája, valamint a Pegasus-ügy relevanciája is, ami további kérdéseket vet fel a megfigyelési gyakorlatok etikai és jogi vonatkozásairól.
