MNB-botránnyal foglalkozó vizsgálóbizottság indul
Augusztus 26-án, szerdán kezdi meg működését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységeivel kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló bizottság, amelyet Csőszi Attila, a Tisza Párt országgyűlési képviselője vezet. A vizsgálóbizottság felállítását a Tisza Párt frakciója kezdeményezte, és a célja, hogy feltárja az MNB működésével kapcsolatos lehetséges visszaéléseket.
A bizottság vezetője videóüzenetében felhívta a figyelmet arra, hogy a hírek szerint több százmilliárd forint közpénz tűnhetett el az MNB által alapított jótékonysági alapítvány, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) keretein belül. Csőszi konkrét példaként említette, hogy a magyar állam 144 milliárd forintot biztosított a Neumann János Egyetem új campusának és tudásvárosának kialakításához, melyből 127,5 milliárd forintot az MNB-alapítvány vagyonkezelő cége bocsátott rendelkezésre.
A politikai képviselő egy telex.hu cikket is idézett, amely részletesen bemutatja az MNB-ügy kecskeméti vonatkozásait, amelyek már évek óta foglalkoztatják a szakma és a társadalom figyelmét. A videójában Csőszi említést tett az MNB által bezárt balatonakarattyai üdülőről és a központi székházának felújításáról is, amelyek szintén jelentős költségekkel jártak, bár ezeket nem közvetlenül az alapítványhoz, hanem az MNB pénzkezelési tevékenységhez kell kapcsolni.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a Csőszi által említett összegek a PADME vagyonvesztéséhez képest viszonylag kisebbek. Az alapítvány vagyonkezelőjének legjelentősebb befektetései a svájci Ultima Capital és a lengyel Globe Trade Center dolgozott, amelyek azóta jelentős értékvesztéssel küzdenek. Az alapítvány gazdasági tevékenységének lebonyolítását legutóbb egy nyilvánosan elérhető filmben mutatták be, amely a vagyonvesztések hátterét világította meg.