Pontosan mi is veszett Mohácsnál?
A mohácsi csata a magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye, amely a nemzeti katasztrófával egyenlővé vált a köztudatban. A csata, amely csupán néhány óra leforgása alatt zajlott, évszázadokra meghatározta Magyarország sorsát, és a következmények széles spektrumon álltak a politikai és társadalmi következményektől kezdve a nemzeti identitásformálásig.
A mohácsi csata 500. évfordulójához közeledve a Közép-európai Egyetem (CEU) Határtalan Tudás programjában meghívott szakértők – B. Szabó János, a Budapesti Történeti Múzeum történésze és Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet tudományos helyettese – mélyreható elemzést fognak tartani a csata tágabb kontextusáról.
Az esemény keretében szó esik a 15–18. századi kelet-közép-európai hadügyi fejlődésről, valamint arról, hogy a súlyos katonai vereségeket követően miért alakult ki a kollektív félelem a magyarság eltűnéséről a történelem süllyesztőjében. A magyar történelem nem csupán a katasztrófák sorozataként értelmezhető, hanem egyúttal rávilágít arra is, hogy a nemzeti tudatunkra milyen mértékben hat a vereség kultúrája és az áldozati szerepbe kényszerülés.
Kérdéseket vet fel: Valóban sorozatos katasztrófák jellemezték a magyar múltat? Mennyire befolyásolja nemzeti identitásunkat az, hogy történelmünk legmeghatározóbb pillanatai sok esetben vereségekhez és tragédiákhoz köthetők?
