Navracsics Tibor elismeri a vagyonnyilatkozatok hiányosságait az EU-pénzek kapcsán
Navracsics Tibor, a volt miniszter és az Európai Bizottság korábbi tagja nyíltan kifejtette: a kormány nem teljesítette a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos kötelezettségeit, amely alapfeltétele volt a magyar kormánynak az uniós pénzekhez való hozzáféréshez. Az állami számvevőszék és az Integritás Hatóság általi ellenőrzés hiánya aggasztó elem, amely gyengíti a parlamenti kontrollt – hívta fel a figyelmet keddi előadásán a Connect Europe rendezvényén.
2021-ben a Fidesz kilépése az Európai Néppártból nem csupán a párt politikai szerepét változtatta meg, hanem a magyar állam szempontjából is stratégiai hibának bizonyult. Navracsics hangsúlyozta, hogy a keleti nyitás politikai irányvonala nem okozott problémát, de a probléma abból adódott, hogy sok esetben ez nyugati zárást jelentett. Az EU politikai kommunikációjának visszaállítása érdekében sürgetett egy újra való csatlakozást a KDNP, a néppárti frakció tagjaként, mivel szerinte a politikai színtér bonyolultabban már nem valósítható meg.
Az EU-pénzek körüli tárgyalások során, amelyekre 2022 júniusában került sor, Navracsics jelezte, hogy gyakorlatilag megszakadt a kommunikáció a Bizottsággal. A 2022 végén aláírt megállapodás a költségvetés forrásairól, illetve a helyreállítási alap felhasználásáról bonyolult feltételekhez volt kötve, amelyek részben blokkolták a jogi kereteket. Az elmondottak alapján Navracsics elismerte, hogy a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos alapfeltételt nem teljesítették, hangoztatva, hogy ez nem aktuálpolitikai okokból történt, hanem a parlamenti kontrol alatt álló mentelmi bizottság autonómiájának megőrzése érdekében.
A legutóbbi megállapodás a 2023 januárjához viszonyítva annyit változott, hogy az Erasmus programhoz való hozzáférés megnyílt, míg a további támogatás attól függ, hogy milyen eredményekkel tud előállni a kormány az év folyamán. Balázs Péter, egy másik volt uniós biztos, bátorítónak értékelte a megállapodást, mondván, hogy jelentős források fognak érkezni, bár a pénzek nem automatikusan, hanem projektekhez kötve érhetők el. Balázs Péter figyelmeztetett, hogy a kormánynak sürgőssé kellene tenni a szükséges intézkedéseket, amelyeket az előző időszakban elhanyagoltak.
Andor László, a találkozó másik résztvevője, arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazati jog felfüggesztése, amelyet az Európai Parlament korábban kezdeményezett, alternatív megközelítés lehetett volna a kormány ellen, de a megvalósításában nem haladtak előre. Andor szavai szerint ez a helyzet gazdasági károkat is okoz, és erőteljesen felvetette, hogy át kellene gondolni a meglévő korrekciós mechanizmusokat, vagy új, más eszközökhöz nyúlva kellene reagálni a magyar kormány helyzetére.
