A főpolgármester kihívása a kormányrendelet ellen
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, a közösségi médiában nyilvánította ki véleményét a kormány által kedden bejelentett rendeletről, amely szerinte elismeri Budapest igazát az önkormányzati szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogi ügyekben. A rendelet kimondja, hogy a törvényben meghatározott fizetési kötelezettség vitathatatlan az önkormányzatok esetében, így a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, amiket Budapest indított a szolidaritási hozzájárulás elvonása miatt.
Karácsony a kormányzati döntést a bírói függetlenség figyelmen kívül hagyásának, valamint az igazságszolgáltatás megcsúfolásának tartja, amely szerinte európai ügyé is válik. Kifejtette, hogy a rendelet nyilvánvalóan ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával, ezért az Európai Bizottsághoz fordul, hogy az védje meg a magyar jogállamiságot, és vizsgálja meg, milyen sürgős intézkedések szükségesek ebben a helyzetben.
Óvintézkedések a főváros részéről
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy bízik a magyar bíróságok függetlenségében, és reméli, hogy a kormányrendelet nem befolyásolja hátrányosan a jogállamiság megvalósítását. Hangsúlyozta, hogy a kormány általi elvonások ellen kártérítési perek keretében védik meg a főváros érdekeit, ugyanakkor óvintézkedésként március közepéig nem fogják kifizetni a beszállítói számláikat. Karácsony arra kérte a budapesti vállalatokat, hogy a határidő előtt rendezzék az iparűzési adóikat.
Párbeszéd a jogállamiságról
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt fővárosi képviselője, Facebook-bejegyzésében rámutatott, hogy a kormány rendelete nemcsak Budapestet, hanem a magyar jogállamiságot is támadja. Állítása szerint a kormány ezzel elvágta a jogi utakat és megvonta a bírói védelmet, ami a joggyakorlat eltorzításához vezet. Bujdosó a helyzetet a „fehérorosz útra” való átlépés első lépcsőfokának tekinti, amely megrendíti a jogállam alapjait.
A szolidaritási hozzájárulás vitája
A szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége évek óta vitatott téma, a főváros vezetése szerint az elvonás jogalapja megkérdőjelezhető. Budapest az év elején jogi lépéseket tett a kormány által kivetett éves befizetési kötelezettség miatt, és a Fővárosi Törvényszék tavaly januárban megállapította, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, valamint további 6 milliárd forint kamatot. E döntés után azonban a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár a Kúriához fellebbezett, azonban a Kúria a fővárosi önkormányzat javára döntött.
Alkotmánybírósági döntés és további lépések
Az ügy az Alkotmánybírósághoz is eljutott, de a legutóbbi állásfoglalás nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek a szolidaritási hozzájárulás elvonásának intézményét. Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy az AB döntése mellőzte a Fővárosi Törvényszék által felvetett alkotmányos és nemzetközi jogi aggályokat. Ennek fényében Budapest továbbra is pereskedik a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége ügyében.
