Panaszkodás Brusszelben: Fideszes Politikai Szereplők az Alaptörvény-Módosításról
Kedden az Európai Parlament brüsszeli székházában került megrendezésre a magyar uniós pénzek felszabadításáról szóló meghallgatás. Az esemény célja a Magyarországot érintő pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos jogállamisági követelmények áttekintése volt, amely a 2022 vége óta fennálló összetett jogállamisági rendszer blokkolása miatt vált aktuálissá. E rendszer, ahogyan az több korábbi cikkben is szerepelt, a források többségét visszatartotta, mivel különféle, részben lefedett elvárásokat állított a magyar kormány elé, amelyről előzetes egyeztetések zajlottak az Európai Unió és az Orbán-kormány között. A meghallgatáson az Európai Bizottság három biztosat is delegált, míg az EP közvetlenül nem vesz részt a folyamat értékelésében.
Június hónapban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter kormányfő megállapodtak 16,4 milliárd euróról, amely a mostani árfolyamon több mint 5,9 billió forintot tesz ki. Raffaele Fitto, az Európai Bizottság biztosa a meghallgatáson kiemelte, hogy a politikai megállapodást a szabályok tiszteletben tartásával hozták létre, és szigorú értékelésre számíthat a magyar kormánynak a szükséges feltételek teljesítése tekintetében. Valamennyi közül a legfontosabb határidő augusztus vége, mivel a kormány konkrét lépéseket tervez a 10 milliárd eurós helyreállítási alap feltételeinek érdekében.
Az Orbán-kormány tervezett módosítása a helyreállítási alapra benyújtott terven szerepel, amelyben több mint száz további célt, reformot és beruházást kell megvalósítaniuk. Jelenleg azonban a kormány csak a pénz negyedének megfelelő “mérföldkövekkel” jutott előre, amely aggasztó mértékű elmaradásnak számít, figyelembe véve a szigorú időkorlátokat. A tervezett módosításokat a tagállami kormányok pénteken fogadták el bizottsági jóváhagyás után, fitto arra is figyelmeztetett, hogy Magyarország nem részesül különleges bánásmódban a többi állammal szemben, ami szintén fokozza a nyomást a kormányra.
A tervezet alapján teljesíteni kell a jogállamisági előfeltételek számos érvényesítő pontját, amelyek közül 4,2 milliárd euró is felszabadulhat a felzárkóztatási támogatásokból. Ezen feltételek közül 21 már teljesülhet a helyreállítási alap elvárásaihoz képest. A bizottsági szóvivők és egyéb érintettek figyelmeztettek arra, hogy a kormány eddig nem igazolta elegendő mértékben a tények alapján, hogy tiszteletben tartja a szükséges követelményeket.
Fitto az akadémiai szféra szabadsága kapcsán is elmondta, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a kekvák kérdése kulcsfontosságú. A júniusi megállapodás értelmében ezek 2,2 milliárd euró blokkolását jelenti a felzárkóztatási támogatásokból. A magyar Országgyűlés már elfogadta a szükséges jogszabályokat, de az uniós intézmények által támasztott átláthatósággal és összeférhetetlenségi szabályok szigorításával a magyar kormány ezen a téren is feladatokat kapott.
Raffaele Fitto hangsúlyozta, hogy fontos az akadémiai szabadsággal kapcsolatos előírások betartása is, és elvárják, hogy az egyetemi kekvák reformja elkészüljön. Az Európai Bizottság az október végét követően fogja értékelni, hogy a kormány teljesítette-e a szükséges feltételeket, hogy a magyar egyetemek részt vehessenek az Erasmus+ programban.
Az EP nyújtotta jogi keretek és a “hetes cikkes” jogállamisági eljárás kontextusa továbbra is befolyásolja a támogatásokat blokkoló eljárásokat. Az EB és a tagállami kormányok bizottsága egyhangúlag szavazta meg a feltételességi eljárást, amely során komoly aggályokat vetettek fel a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség kockázatai miatt, védekezve az adófizetők pénzének biztonságáért.
Az események fényében a Fideszes politikai képviselők, Kollár Kinga és Deutsch Tamás, hangsúlyozták a kormány változtatásainak jogi megalapozottságát, míg más politikai szereplők kritikával illették a gyakorlatokat, amelyeket az Orbán-kormány a jogállamiság csökkentésére tett lépéseinek keretében végrehajtott. A politikai diskurzus minden irányból éles vitákat generál, a fő kérdés pedig a jogállami normák és elvárások tekintetében a Fidesz kormányzási stratégiájának jövője.
