Dávid Dóra nyilatkozata az EU gyerekvédelmi jogszabálytervéről
A közelgő szavazás a kiskorúak online védelméről szóló állásfoglalásról a közeljövőben esedékes az Európai Parlamentben (EP). A Tisza Párt EP-képviselője, Dávid Dóra, aki a szöveg egyik felelőse, hangsúlyozta a digitális nagykorúság és annak ellenőrzésének szükségességét a tervezett jogszabály keretein belül. A módosító javaslata alapján a 16 év alatti fiatalok szülői engedéllyel férhetnének hozzá a közösségi oldalakhoz, míg 13 éves kor alatt teljes tilalom lenne érvényben. A képviselő arra figyelmeztetett, hogy a gyakorlatban a 13 éves határ már széles körben érvényesül, ám a statisztikák azt mutatják, hogy ennél sokkal fiatalabbak is szabadon beléphetnek ezekre a platformokra.
Dávid úgy véli, hogy a kor ellenőrzésének kötelezővé tétele kulcskérdés, de hangsúlyozta, hogy a megoldásnak rugalmasnak és innovatívnak kell lennie. Az Európai Bizottság jelenleg is egy digitális tárcás megoldáson dolgozik, amely egyszerűsítené a korhatár bántalmazásának igazolását. A képviselő szerint ez az eljárás biztosíthatja, hogy a szolgáltatás ne kapjon adatokat a tárcáról, így védve a felhasználók privát szféráját.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, szintén hangsúlyozta, hogy fontos lenne megfontolni a korhatár bevezetését. Több tagállam kormányai is támogatják az elképzelését, de a vita most elsősorban arról folyik, hogy pontosan milyen korhatárt lenne érdemes megállapítani. Dávid kifejtette, hogy a bizottság szakmai csoportot kíván összehívni a kérdés megvitatására, hiszen az, ami más országokban működik, nem biztos, hogy az EU-ban is helytálló lenne.
A képviselő kiemelte, hogy a jogszabályok jelenlegi rendszere sok esetben átláthatatlan, és a digitális jogszabályok védelme érdekében több területen is szükség lenne a jogi keret megerősítésére. A jelentésben felvetett problémaként említették a folyamatos görgetést, illetve a „like” mechanizmust, amelyet sokan az önértékelés aláásásának tekintenek. Lazább megközelítés szükséges, és Dávid megjegyezte, hogy a probléma a jogalkotásban inkább a megvalósítás oldalán van.
Emellett a jelentés felszólítja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzanak a gyerekek túlzott képernyőhasználatával is. A képviselő hangsúlyozta a szülők szerepét, ugyanakkor elismerte, hogy az EU nem foghatja az ő vállukra az összes problémát, hiszen a szülők is tehetetlennek érezhetik magukat a digitális világban. Célja, hogy a szülők képesek legyenek tudatosan nevelni a gyerekeket a digitális eszközök használatára, amellett, hogy megpróbálják megérteni a valós kockázatokat.
A digitális méltányossággal kapcsolatos javaslatok célja az is, hogy egységes válaszokat kínáljanak a már létező jogszabályokkal kapcsolatban, és erősíteni fogják a kölcsönös együttműködést az uniós államok között. A kiskorúak védelmét szolgáló intézkedések mellett a jelentés kikéri a közvélemény véleményét is, amely a gyerekek kockázatait és a digitális eszközök biztonságos használatát célozza.
„Fontos, hogy a gyerekvédelem mellett az álcája mögé bújva ne erősítsünk a rendőrállam biztonsági elemein” – zárta szavait Dávid Dóra, jelezve, hogy a jogalkotás során kell balanszírozni a biztonság és a szabadság igényei között.
