Törvénymódosítás és Tarjányi Mandátumának Vége
Tamás Sulyok, Magyarország elnöke, hivatalos közleményben jelentette be, hogy aláírta az Alaptörvény 17. módosítását, amely hatályba lépésével megszünteti elnöki mandátumát. Az elnöki hivatala hivatalosan a módosított jogszabály Magyar Közlönyben való megjelenését követően szűnik meg.
Sulyok hangsúlyozta a jogrend iránti tiszteletét, amely egész életét meghatározta, és kifejtette, hogy a módosítás egy olyan történelmi csomópontot jelent Magyarország jövője szempontjából, amely túlmutat a személyes vagy politikai érdekeken. Az elnöki mandátum dilemma elfogása során Sulyok két választási lehetőséget említett: a törvényes kötelesség teljesítését az aláírás révén, vagy annak elutasítását, amely törvénysértést jelentene.
„Alapos mérlegelés után, az én lelkiismeretem és jogi lehetőségeim figyelembevételével, eleget teszek alapjogaimnak, és ezt az aláírást elfogadom, mint tiszteletem végső pecsétjét úralkodói kötelezettségeimnek” – mondta az elnök.
Sulyok, aki végigjárt egy jogi pályát, a benzinkúton dolgozó ügyvédtől a Törvényhozói Tanács elnöki hivatalán keresztül a Magyar Köztársaság elnökéig, kifejezte, hogy számára a hatalom csak a jog keretein belül értelmezhető. Felhívta a figyelmet arra, hogy a politikai hatalom most túllép a jog által megállapított határokon, ami előre nem látható következményekkel járhat.
Sulyok szerint az elnöki hivatalt most már a végrehajtó hatalom irányítja, ezáltal csökkentve annak szerepét közjogban és megszüntetve alapvető funkcióját, amely a hatalmi ágak egyensúlyának fenntartása volt. Kifejtette, hogy a jelenlegi módosítás, amely zárójelbe tette az alapvető alkotmányos elveket, az Országgyűlés által elfogadott törvényes eljárás keretein belül történt.”
A 17. módosítás további lényeges elemei közé tartozik, hogy bevezeti a parlamenti tagság 12 éves korlátozását, létrehozza a Nemzeti Államvagyon-visszaszerzési és -védelmi Ügynökséget és visszaállítja a 70 éves nyugdíjkorhatárt az Alkotmánybíróságra, ezáltal véget vetve Péter Polt, az Orbán-kormány által kinevezett elnök mandátumának.
Az Elnöki Mandátum Megszűnésének Konkrét Történései
Tamás Sulyokot 2024 márciusában választották meg az Országgyűlés Fidesz többséggel, mandátuma eredetileg 2029 márciusáig tartott volna. Az elnök helyzetét bonyolította, hogy a Tisza Párt a közelmúltban kétharmados többséget szerzett az áprilisi választások során, amely után Péter Magyar sürgette az ő és más magas beosztású állami tisztviselők lemondását. Sulyok nyilatkozatai nem tükrözték a politikai összhangot, ezáltal a Fidesz kormányzó párt politikai nyomásának célpontjává vált.
Az új elnök megválasztásának folyamata a következő 30 napon belül titkos szavazással zajlik, korábbi javaslat szerint a következő elnök hivatalba lépése nyolc nappal a választási eredmények kihirdetése után esedékes. Az új köztársasági elnök nevét legalább negyven országgyűlési képviselőnek kell javasolni, így a Fidesz önállóan jelölhet elnökjelöltet, míg a KDNP és a Mi Hazánk nem tudnak egyedül előállni egy jelölttel.
Péter Magyar kifejezte szándékát, hogy olyan jelöltet szeretne előterjeszteni, aki a nemzet egységét képviseli, de konkrét neveket még nem tett közzé.
A feszültségek fokozódnak a közéletben, míg az uralkodó többség új alkotmány kidolgozását ígérte, amit referendumon kívánnak érvényteleníteni.
