Digitális Hatalmi Átrendeződés Orbán és Magyar Között
A lengyel Res Futura elemzőcsapata szerint jelentős átrendeződés zajlott le a digitális térben Viktor Orbán és Péter Magyar között, miután a Meta és a Google megváltoztatta politikai hirdetési irányelveit. Orbán és a Fidesz több mint egy évtizeden át megkérdőjelezhetetlen hegemóniát gyakorolt a hazai digitális térben, hatalmukat hatalmas követőtáborra és korlátlan hirdetési költségvetésre alapozva. Azonban a helyzet drámaian megváltozott, amikor Európában bevezették a teljes online politikai hirdetési tilalmat.
A szakértők szerint Péter Magyar az utóbbi napokban közel 16 millió megtekintést generált videós tartalmaival a közösségi médiában, míg Orbán mindössze 1 millió lájkot kapott 1,6 milliós követőtáborával. Ez azt jelenti, hogy Magyar 40%-kal kevesebb tartalommal 30%-kal jobb eredményt ért el, mint a miniszterelnök. A legfontosabb csata a megosztások terén zajlott, ahol Magyar 93 000 megosztással legyőzte Orbánt, aki 68 000-et tudott produkálni.
Az elmúlt hat és fél év alatt a magyar politikai pártok összesen 3 milliárd forintot (közel 7,75 millió eurót) költöttek Google-hirdetésekre, és több mint 18 milliárd forintot költöttek Facebookon. Ezek az összegek sokszor túllépték a kampányfinanszírozási törvény által megszabott határokat, de a kormány egy darabig nem tett lépéseket a problémával szemben, mígnem júniusban végül módosította a jogszabályt. E számok azt mutatják, hogy a pártok jelentős mértékben támaszkodtak a Facebook-hirdetésekre, hiszen összesen 7 milliárd forintot költöttek a 15 legjobban hirdetett oldal népszerűsítésére, amelynek túlnyomó többsége a Fideszhez kötődött. A top 15 lista első 13 helyén mind Fidesz-kötődésű oldalak álltak, a 7 milliárd forintból közel 6,5 milliárd forint a kormánypárthoz kapcsolódik.
Ennek ellenére a Fidesz nem mindig tartotta magát a politikai hirdetések tilalmához. Németh Balázs, a Fidesz frakció szóvivője nyíltan kijelentette, hogy szándékosan túllépik a határokat, és megkérdőjelezte, miért lenne ez problémás, mondván, hogy a Meta tudni fogja, mit akar tiltanai, és mit nem. Az esetek alapján sok dolog átcsúszott a szűrőn: a Fidesz szabadon hirdethetett Facebookon Digitális Civil Körök révén, míg a Fidesz frakció hirdetéseinek 84%-át elutasították a szabályok megsértése miatt.
A lengyel elemzők kiemelték, hogy Magyar létrehozott egy „ingyenes tartalommegosztók hadseregét”, amely megszüntette a hirdetési költségvetések szükségességét és a tévés jelenlétet. Ezzel szemben Orbán a digitális térben kisebbségbe került, ahol már csak a legelkötelezettebb támogatói hallgatják a hangját. Ráadásul a miniszterelnök posztja alatt tapasztalható rendkívül negatív reakciók azt sugallják, hogy profilja inkább a viták színtere, semmint a mozgósítás platformja. Ezzel szemben Magyar lelkesedésre épülő narratívát épít, amely a Facebook működési mechanizmusa szerint organikus elérést biztosít számára.
A megfigyelt időszak, azaz 2026 februárja és márciusa alatt Magyar átlagosan 2 325 megosztást ért el posztjainként, míg Orbán mindössze körülbelül 1 000 megosztásra volt képes. Ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök posztjai összességében 27%-kal, posztonként pedig 57%-kal kevesebb megosztást generálnak. Az elemzés szerint ez arra utal, hogy Orbán támogatói inkább passzív fogyasztói szerepben vannak.
Az elemzők megjegyzik, hogy Magyar 16 millió videómegtekintése új hierarchiát jelez a média piacon, mivel ez a szám most már a legnagyobb tévécsatornákkal versenyez. Bár ez igaz lehet a nézettség szempontjából, fontos megjegyezni, hogy a magyar televíziócsatornák jelentős része még mindig a Fidesz irányítása alatt áll, ami a párt médiafőszerepének dominanciájával együtt azt jelenti, hogy a kormánypárt továbbra is kizárólagos hozzáféréssel bír a jelentős számú választóhoz.
Kétségtelen, hogy ezek a videómegtekintések előnyösek Magyar számára: a Facebook jutalmazza azokat a videókat, amelyeket az emberek hosszasan néznek és aktívan kommentálnak. A sok ezer hozzászólásnak köszönhetően Magyar videós posztjai óriási nézőszámba kerülnek a hírfolyamokban, míg az algoritmus ingyenesen végzi el a népszerűsítést. A lengyel elemzők szerint Orbán kommunikációja ezzel szemben statikus képekre épül, amelyek nem teljesítenek olyan jól a hírfolyamokban. „Orbán lényegében digitális szórólapokkal próbál kommunikálni a nemzethez egy olyan világban, ahol a nézők Netflixet és TikTok videókat néznek,” állítják.
A szakértők szerint Magyar üzenete azon narratíván alapul, hogy ő „az a bennfentes, aki felismerte az igazságot”. Témái közvetlenül hatnak a magyarok mindennapi életére és igazságérzetére: érintik a gazdasági problémákat, mint például az üzemanyagárakat, a kormányzati korrupció leleplezését ígérő ígéreteket, valamint helyi problémákat, mint az illegális szeméttelepek és az akkumulátorgyárak. Ezzel szemben Orbán a geopolikai félelem területére vonult vissza, üzenete védekező jellegű, amely külső ellenségek keresésére épít, például Ukrajnára, dehumanizálja az ellenzéket, és félelemkeltésre épít.
A szakértők rámutatnak, hogy bár Orbán gyakran posztol, ez alacsony hatékonysággal történik, és a magas negatív reakciószám miatt ez nem piacképes az algoritmus számára. Ennek következményeként a posztok organikus csökkenést mutatnak, amely arra ösztönzi az algoritmust, hogy Orbán bejegyzéseit háttérbe tolja a tétlen felhasználók számára, míg Magyar kiemelt helyet kap az ingyenes környezetben.
A Telex saját elemzése is hasonló előnyt mért a Lájkbajnokság keretében, amely nemrégiben különösképpen jelentős változásokra mutatott rá. A sorozat 130 epizódja után először fordult elő, hogy a legtöbb versenyző a top 15-ben nem a Fideszhez tartozott, vagy nem gyűjtötte a legtöbb lájkot összességében. Ezzel szemben Tisza bombázza a Facebookot, és hat Tisza-politikus szerepel a legjobbak között, akik összesen 14,4 millió lájkot gyűjtöttek össze, míg a négy Fidesz-politikus 8,7 milliót produkált.
