A Helsinki Bizottság kritikai véleménye a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal törvénytervezetéről
A Magyar Helsinki Bizottság úgy véli, hogy a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) számára megfogalmazott törvénytervezet indokolatlanul széles mozgásteret biztosítana. A civil jogvédő szervezet álláspontja, hogy a tervezet hiányos, mivel nem biztosít megfelelő jogállami garanciákat a hatósági eljárások során. A szervezet közleménye hangsúlyozza, hogy, bár üdvözlik a kormány által kezdeményezett társadalmi egyeztetést, a téma jogi aspektusait nem kellene figyelmen kívül hagyni.
A törvényjavaslat célja, hogy megerősítse a közvagyon védelmét, de a Helsinki Bizottság rávilágít, hogy a tervezet olyan intézkedéseket engedne meg, amelyek jelentősen érinthetik az érintett jogait. Jelenlegi formájában az NVVH-nak a bírói felülvizsgálat lehetőségét is ki kellene zárnia, ami elfogadhatatlan lépés. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a hasonló intézkedések a Szuverenitásvédelmi Hivatal esetében korábban már komoly problémákat okoztak.
Az NVVH vizsgálati jogköre magában foglalja a közvagyon-felhasználások átfogó ellenőrzését, ami akár magáncégek állami felügyelet alá vonását is eredményezheti, ha fennáll a veszélye annak, hogy a közvagyon sérelmet szenved. A Helsinki Bizottság ezért fontosnak tartja, hogy világosan definiálják, kik tartoznak a vizsgálatok alá, és hogy a törvényben pontosan rögzítsék a felügyelet alá vonás feltételeit.
Továbbá a Bizottság javasolja, hogy a hivatalba kerüljön bevezetésre egy független emberi jogi felelős, aki biztosíthatja, hogy a hivatal működése során érvényesüljenek a jogállami normák. Az NVVH hosszú távú elfogadhatóságát nemcsak az eredményessége, hanem a jogállamiság keretein belüli működése is meghatározza majd. A közvagyon védelme érdekében szükségesnek tartják a jogszerűség és a függetlenség biztosítását a vizsgálatok során, hogy a közvagyon védelme és a jogi keretek ne ütközzenek egymással.
Összességében a Helsinki Bizottság kritikai észrevételei kijelzik, hogy a törvénytervezetnek sokkal szigorúbb és részletesebb feltételezésekkel kell rendelkeznie, hogy valóban képes legyen védeni a közvagyont, anélkül hogy figyelmen kívül hagyná az alapvető jogokat és a jogállamiságot. A civil szervezet a hatékony párbeszédet sürgeti a jogalkotók és a társadalmi érdekelt felek között, hogy együtt dolgozhassanak a közvagyon védelmének hatékony és jogszerű kereteinek kialakításán.
