Izland népszavazáson utasította el a szorosabb uniós kapcsolatokat
Az izlandiak csaknem 53 százaléka nemet mondott egy népszavazáson arra, hogy Izland szorosabbra fűzze kapcsolatait Brüsszellel. A döntés az Európai Unió számára is figyelmeztető jel lehet, különösen annak fényében, hogy más gazdag európai országok, például Norvégia és Svájc, szintén régóta elzárkóznak attól, hogy teljes jogú tagként csatlakozzanak az unióhoz.
A népszavazás eredménye új lendületet adhat annak a vitának, amely szerint valójában csak a szegényebb országok szeretnének belépni az Európai Unióba, hogy részesüljenek az általa kínált előnyökből. Ezt az álláspontot főként jobboldali politikusok képviselik.
A kérdés azonban ennél összetettebb: az izlandi döntés nem feltétlenül jelenti a jelenleg napirenden lévő uniós bővítési tervek végét. Az elemzést az Arte európai platform készítette, és a BEAM Hálózat nevű európai médiatársuláson keresztül kilenc nyelven teszik elérhetővé.
A hálózatot az Arte koordinálja, tagjai között szerepel a spanyol El País, a lengyel Gazeta Wyborcza, az olasz Internazionale, a litván Ir, a görög Kathimerini, a belga Le Soir, valamint a Telex. A társulás uniós finanszírozásban részesül, miután a DG CNECT „európai médiaközpontok” létrehozására irányuló felhívást tett közzé az EU-s multimédia-cselekvések keretei közt.
