Jelentősen csökkent az államadósság a forint erősödése miatt
Ezermilliárd forinttal mérséklődött az államadósság a forint árfolyamának erősödése következtében, mivel az árfolyamhatás révén számottevően csökkent a devizaadósság forintban kifejezett értéke.
A forint erősödését és az állampapírhozamok csökkenését az új kormány euró bevezetése melletti elköteleződése, valamint a korábban visszatartott uniós pénzek sikeres hazahozatala nyomán erősödő nemzetközi befektetői bizalom idézte elő.
A kormány idén 7,5 százalékos költségvetési hiánnyal számol, miközben számos beígért, költséges intézkedés még nem lépett életbe. Ilyen körülmények között kiemelt jelentősége van az államadósság és a kamatkiadások csökkenésének.
A devizaadósság kockázatokat is rejt
A devizaadósság ugyanakkor sérülékenység forrása is lehet. A 2008-as válságot megelőző években a gazdasági növekedéssel párhuzamosan emelkedett az adósság, a magyar költségvetés pedig jelentős hiánnyal működött, amely 2006-ban a bruttó hazai össztermék 9,3 százalékát érte el.
2008-ban és 2009-ben is nőtt a GDP-arányos adósság mértéke, ezen belül a devizaadósság aránya 2009-re 39 százalékot ért el. A recesszió csökkentette a GDP-t, a forint gyengülése pedig jelentősen növelte az adósság forintban számított értékét. Mivel közben befagytak a nemzetközi pénzpiacok, a magyar kormány végül a Nemzetközi Valutaalaptól származó hitelcsomaggal tudta csak stabilizálni az állam pénzügyeit.
A 2010-es években a kormány egyik célja az adósság devizaállományának csökkentése volt, amelyet a javuló exportteljesítmény, a gyenge belföldi kereslet és a beáramló uniós források segítettek. Ennek eredményeként 2019-re a devizaarány a teljes adósságon belül 17 százalékra csökkent.
A devizaadósság aránya ismét emelkedett
A Covid- és energiaválság miatt megugró kiadások, az uniós források befagyasztása, valamint az infláció következtében kilövő állampapírkamatok – amelyek relatíve olcsóbbá tették a nem forintos hiteleket – 30 százalékra növelték a devizás eladósodás mértékét.
A GDP-arányosan jelenleg 22,8 százalékos devizaadósságra az állam rendelkezik fedezettel, a hazai devizatartalék ugyanis a GDP 22,9 százalékát teszi ki.
Évi 2000 milliárd forint megtakarítás az euró bevezetésével
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkára a Közgazdász-vándorgyűlésen úgy fogalmazott, hogy az euró bevezetését és a drágább adósságelemek kifutását követően az állam éves szinten 2000 milliárd forintot tudna spórolni. Ez az összeg nagyjából az oktatásra fordított kiadás 40 százalékának felel meg.
Az euróövezeti tagság mellett szóló érv Barabás szerint, hogy az európai közös valutát használó országok közül csak Olaszország – ahol az államadósság-ráta 140 százalékos, vagyis közel a hazai kétszerese – fizet többet GDP-arányosan adósságtörlesztésre.
A 2020-as években véget ért az olcsó pénz időszaka, a világpolitika kiszámíthatatlanabbá vált, valamint a magyar költségvetési politika is elszállt – mindezek alapján az államtitkár szerint „az euróövezet kívül lenni veszélyes és költséges”.
