Pakisztán légicsapásai Afganisztán ellen: civil áldozatok és fokozódó feszültség
2026. június 29-én Pakisztán légitámadásokat indított Afganisztán határ menti területein, amelynek következtében a tálib kormány állítása szerint legalább 36 civil veszítette életét, köztük nők és gyerekek, míg több mint 160-an megsérültek. A BBC híradása szerint a pakisztáni információs miniszter a támadások célzott voltáról beszélt, míg a pakisztáni fegyveres erők az afgán területen rejtőzködő milicisták ellen irányították a légicsapásokat, állítva, hogy 29 fegyveres is meghalt a cselekmény következtében.
Az események hátterében a két ország közötti kapcsolatok fokozatos romlása áll, amely a tálibok 2021-es hatalomra kerülése óta fokozódott. Pakisztán folyamatosan vádolja az afgán kormányt, hogy nem lép fel a területét támadó fegyveres csoportokkal szemben, míg Kabul ezt következetesen tagadja. Az elmúlt években több tűzszünet is életbe lépett, de a helyzet 2026 februárjára ismét eszkalálódott, amikor Pakisztán azt állította, hogy Afganisztán menedéket ad a támadásaikat végrehajtó csoportoknak.
A felek között folytatott összecsapások során mindkét fél légi- és dróntámadásokat indított egymás ellen, és számtalan esetben nyitottak tűzet a határon, amely összesen 2600 kilométer hosszú. A pakisztáni vádak szerint számos katonai áldozat történt, azonban független források nem tudták ezeket a kijelentéseket megerősíteni.
Március közepén a pakisztáni légierő egy kabuli drogrehabilitációs központot ért támadásban, amelyben a tálibok állítása szerint több mint négyszázan vesztették életüket. A mostani légicsapásokra egy nappal azután került sor, hogy a pakisztáni hadsereg tájékoztatása szerint három tagja a Sindh Rangers félkatonai erőnek meghalt egy karacsi merényletben. A támadásért a Jamaat-ul-Ahrar, a TTP (pakisztáni tálibok) egyik szakadár csoportja vállalta a felelősséget.
Ez az eseménysorozat újabb bizonyítéka a régióban egyre fokozódó feszültségnek, amely nem csupán a militáns csoportok, hanem a két kormány közötti politikai ellentétek mélyülésével is összefüggésben áll. A nemzetközi közösség figyelme a helyzet súlyosbodására irányul, mivel a civil lakosság szenvedései a legnagyobb aggodalomra adnak okot.
