Magyar diplomaták kiutasítását jelentette be az orosz külügyminisztérium
Több magyar diplomata kiutasítását jelentette be csütörtökön az orosz külügyminisztérium, válaszul arra, hogy Magyarország nemrég tíz orosz diplomatát utasított ki az országból.
Magyarország ideiglenes ügyvivőjét csütörtök délelőtt hívták be az orosz külügyminisztériumba, ahol közölték vele az orosz kormány válaszlépéseit. A közleményből nem derült ki, hogy pontosan hány magyar diplomatáról van szó.
Az orosz külügyminisztérium közlése szerint az ügyvivő tájékoztatást kapott arról, hogy válaszintézkedésként a moszkvai magyar nagykövetség, valamint a szentpétervári és a kazanyi magyar főkonzulátusok néhány érintett diplomatájának két héten belül el kell hagynia Oroszországot.
Nem sokkal ezután a magyar Külügyminisztérium közleményben reagált a kiutasításokra. „A magyar kormány tudomásul veszi az orosz fél döntését, amelyet a korábbi magyar intézkedésre adott válaszlépésként értékelünk. Magyarország nem érdekelt a diplomáciai feszültség eszkalációjában, ugyanakkor fenntartja korábban meghozott, nemzetbiztonsági megfontolásokon alapuló döntését” – írták, hozzátéve, hogy az oroszországi misszióik működése továbbra is folyamatosan biztosított, és Magyarország diplomáciai jelenléte is fennmarad Oroszországban.
A külügyminiszter szeptember 8-án jelentette be, hogy a budapesti orosz nagykövetség tíz munkatársát kiutasítják Magyarországról, mert olyan tevékenységet folytattak, amely a Bécsi Egyezmény alapján diplomatától nem elfogadható. Arra, hogy egyszerre ennyi orosz diplomatát utasítsanak ki, korábban soha nem volt példa, ezért lehetett számítani arra, hogy Oroszország legalább egy tükörintézkedéssel, vagyis magyar diplomaták kiutasításával fog válaszolni.
Az orosz külügyminisztérium már a kiutasítások napján reagált: a szóvivő azt mondta, hogy a budapesti ruszofób lobbira adott válasz kemény és fájdalmas lesz. Az orosz elnök sajtótitkára ennél finomabban fogalmazott, azt mondta, Oroszország megfelelő választ fog adni a magyar külügy lépésére, és nyitottak a kapcsolatok további fejlesztésére.
Bár ezt hivatalosan nem ismerték el, a magyar külügy egyértelműen azért hozhatta meg a döntést, mert az orosz diplomaták valójában kémtevékenységet folytattak. A kiutasítások indoklása, amely a diplomáciai státusszal össze nem egyeztethető tevékenységről szólt, hagyományosan hírszerzői tevékenységet jelent.
A lépésnek több politikai üzenete is lehetett. Egyrészt Oroszország értésére adhatta, hogy új időszak jön, és Magyarország többé nem lesz kíméletes az orosz hírszerzőkkel. Másrészt ugyanez az üzenet szólhatott a nyugati szövetségeseknek is, akik éveken át nem bíztak a magyarokban.
A Tisza Párt áprilisi választási győzelme óta nem először utasítottak ki orosz diplomatát Magyarországról: májusban is történt ilyen, de akkor csendben, a nyilvánosság tájékoztatása nélkül. A 2010 és 2026 közötti Orbán-kormányok alatt összesen egyszer, 2018-ban utasítottak ki orosz diplomatát Magyarországról, amikor az Egyesült Királyságban élő egykori orosz kém megmérgezése miatt Magyarország szolidaritást vállalt a brit kormánnyal.
Az európai országok a szkripal-ügy miatt kezdtek el először tömegesen és nagy nyilvánosság előtt kiutasítani orosz diplomatákat. Az Ukrajna ellen 2022 februárjában indított teljes körű orosz invázió után pedig korábban nem látott mértékben folytatódtak a kiutasítások: 2022 áprilisában két nap alatt több mint kétszáz orosz diplomatát utasítottak ki Európából egy összehangolt lépés részeként, a bucsai mészárlásra reagálva.
