Új’időszámítás Kínában: Az első sikeres újrahasználható rakéta visszatérése
Kína történelmi mérföldkőhöz érkezett, miután sikeresen visszahozta az újrahasználható rakétáját a Földre, ami jelentős előrelépést jelenti az ország űrprogramjában. Az esemény a BBC jelentése szerint a Kínai Űrkutatási Tudományos és Technológiai Vállalat hivatalos közleményének köszönhetően vált ismertté. A Hosszú Menetelés–10B rakéta pénteken helyi idő szerint 12:15-kor indult el a dél-kínai Hajnan szigetéről, és körülbelül hat perccel az első fokozat leválása után sikeresen ismételt visszatérését hajtotta végre, amelyet egy tengeren úszó platformon rögzítették.
A hagyományos rakéták helyett: az újrahasználhatóság előnyei
Ez a fejlemény különösen fontos, mivel eddig ilyen jellegű visszatérő rakétát csak a SpaceX, Elon Musk cége, és Jeff Bezos Blue Originje tudott létrehozni. A többségi hagyományos rakéták egy alkalomra készülnek, ami rendkívül drágává teszi az űrmissziók lebonyolítását. A rakéta első fokozatának újrahasználata lehetőséget ad a költségek jelentős csökkentésére, így a műholdak és az emberes űrmissziók indításához is kedvezőbb körülményeket teremt.
Versenytársak a világűrben: A SpaceX és a Blue Origin
A SpaceX 2015 decemberében hajtotta végre az első sikeres visszatérést a Falcon–9 rakéta első fokozatával, míg a Blue Origin New Glenn rakétája 2025 novemberében követi ezt a példát. A Falcon–9 azóta évente körülbelül 150 indítást végez, ami lehetővé teszi, hogy az első fokozatai akár több tucat újabb indítást is kibírjanak.
Kínai próbálkozások előzményei és a rakétatechnológia jövője
Kína 2026 februárjában próbálkozott először egy újrahasználható rakéta épségben való visszahozatalával. Akkor egy Hosszú Menetelés–10A első fokozata irányított süllyedést végezve a tengerbe csapódott egy mentőplatform közelében. A legújabb Hosszú Menetelés–10B képes legalább 16 tonna hasznos terhet Föld körüli pályára állítani, amely vetekszik a Falcon–9 teljesítményével.
Technológiai különbségek: A Kínai rendszer sajátosságai
Fontos megjegyezni, hogy a két rendszer között lényeges különbségek találhatók. Míg a Falcon–9 önállóan képes leszállni egy szárazföldi helyszínre vagy drónhajóra, a kínai rakétát más technológiai módszerrel rögzítik a platformra. A Hosszú Menetelés–10B rakétájának oldalán elhelyezett leszállókampók fogják meg a visszatérő első fokozatot, amikor azok beleakadnak a lebegő platform fölé kifeszített hálóba.
Ez az innovatív technológiai megoldás nemcsak a rakéták újrafelhasználásának lehetőségét vetíti előre, hanem Kína ambícióját is tükrözi, hogy a globális űrversenyben egyre nagyobb szerepet játsszon.
