COP30-elnök: A gazdagabb országok már nem küzdenek a közös klímacélokért
André Corrêa do Lago, az ENSZ Cop30 klímacsúcsának elnöke, a Guardiannek adott interjújában kifejtette, hogy Kína nem csupán a legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátó, hanem a tiszta energia úttörője is, sőt, más országoknak is példát kellene venniük róla. A brazil diplomata hangsúlyozta, hogy a gazdagabb országok lelkesedése alábbhagyott a klímacélok elérésében, míg a globális déli országok egyre inkább fektetnek a tisztább energiaforrásokba.
„Kína olyan megoldásokat kínál, amelyeket mások is alkalmazhatnak, nem csupán ők. A napelemek ára csökken, hatékonyságuk pedig a fosszilis energiahordozókkal vetekszik, és világszerte elérhetők” – mondta Corrêa do Lago. A klímacélok elérése érdekében a Cop30-on 194 ország vezetői és tisztviselői igyekeznek konszenzusra jutni, függetlenül attól, hogy a Párizsi megállapodásban megjelölt 1,5 fokos globális felmelegedési határt elérhetik-e.
A cél az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítása, mivel a jelenlegi tendencia szerint ez 2,5 fokos globális felmelegedéshez vezethet. A klímaváltozás által leginkább sújtott országok arra törekednek, hogy a gazdagabb országok ne csak korábbi ígéreteiket ismételjék meg, hanem valóban teljesítsenek is az ügy érdekében.
Brazil házigazdák a konkrét vállalások megvalósítását sürgetik, míg a kisebb szigetállamok közössége, az Aosis a kibocsátások csökkentése érdekében új kötelezettségvállalásokat követel. A fejlődő országok ezenfelül szeretnék biztosítani, hogy megkapják azokat a már felajánlott támogatásokat a gazdag államoktól, amelyek a klímavédelemhez szükségesek.
Az elmúlt évek lelkesedésének csökkenésére példa a 2021-es Cop26 keretein belül elfogadott metáncsökkentési vállalás, amelyet 159 ország ratifikált. Ugyanakkor a hat legnagyobb kibocsátó – az Egyesült Államok, Ausztrália, Kuvait, Türkmenisztán, Üzbegisztán és Irak – metánkibocsátása 2020 óta 8,5%-kal emelkedett. Miközben Ausztrália és Kuvait némileg csökkentette kibocsátását, az Egyesült Államok olaj- és gázfelhasználása 18%-kal nőtt.
A metán jelentősen erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid, hiszen a melegedés harmadáért felelős. A kibocsátás csökkentése nagy előrelépést jelenthetne a klímacélok elérése felé, ám jelen pillanatban ez egyelőre nem tűnik reális célnak.
