Az Európai Bizottság továbbléptette a 35 éves autópálya-koncesszió miatti kötelezettségszegési eljárást
Az Európai Bizottság csütörtökön a következő szakaszba léptette azt a kötelezettségszegési eljárást, amelyet a 35 éves magyar autópálya-koncesszió miatt indított. Az uniós testület akkor kezdeményez ilyen eljárást, ha feltételezése szerint egy tagállamban késve vagy hibásan alkalmazzák az uniós jogot, esetleg szándékosan megsértik azt.
Az Európai Bizottság már 2024-ben elindította az eljárást a 35 éves koncesszió ügyében. A testület akkor azzal indokolta a döntést, hogy nem volt átlátható a becsült szerződéses érték, a szerződés nem hárítja át kellő mértékben a működési kockázatot, valamint indokolatlanul hosszú időre szól, ami sérti az uniós jogot. Tavaly kiegészítő levelet küldtek az ügyben a kormánynak.
Az eljárásban a kormánynak általában két hónapon belül kell válaszolnia, és ha nem sikerül megegyezni az Európai Bizottsággal, a testület továbbléphet. Az eljárás csütörtökön jutott el a következő szakaszba. Ezt követően az Európai Bizottság pert indíthat, és ha nyer, az eljárás végén a támogatásokból levonható pénzbüntetés állhat.
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter néhány hete jelentette be, hogy elindítják a 2022-ben kezdődött autópálya-koncesszió megszüntetését szolgáló lépéseket. Álláspontjuk szerint több okuk is lenne arra, hogy egyoldalúan elálljanak a koncesszió fenntartásától, de ilyen esetben egy nemzetközi választottbíróságnak kellene rendeznie az állam és a koncessziós cég közötti jogvitát. Ez hosszú ideig eltarthatna, amit a kormány elkerülne, ezért tárgyalásokat kezdeményez a vállalattal annak érdekében, hogy közös megegyezéssel, a lehető leghamarabb felszámolják a koncessziót.
Európa valaha volt legnagyobb értékű koncessziós szerződését hozta össze a NER azzal, hogy a korábban állami pénzen megépült, 1237 kilométeres sztrádahálózatot kezelésre átadta Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkelapjainak, összecsomagolva néhány új autópálya építésével és sávszélesítésekkel. A koncessziós szerződés kiírása, megkötése és módosításai is erős jogi aggályokat vetnek fel, a jelenlegi kormány szerint pedig egyértelműen szabálytalanok. Kormányhatározat is született arról, hogy a szerződést meg fogják szüntetni. A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő (MKIF) Zrt. nettó 17,3 ezer milliárd forintért vállalta a 35 éves koncessziót a szerződés aláírásakor.
Az Európai Bizottság csütörtökön egy másik, a választottbíróságokról szóló eljárást is a bírósági szakaszba léptetett. Egy korábbi ítélet alapján tilos, hogy EU-n belüli cégek ilyen fórumokon pereljék egymást vagy más tagállamokat határon átnyúló ügyekben, az Európai Bizottság szerint azonban a magyar hatóságok megkerülték ezt az uniós jogi kötelezettséget, és a Mol egy ilyen, a megszűnt Energia Charta nevű egyezmény alapján született ítélet elismertetését kérte. Az autópálya-koncesszióhoz hasonlóan ezt a 2025-ben indult eljárást is az előző kormánytól örökölte meg a jelenlegi.
