Az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások folytatása kérdések kíséretében
Az Egyesült Államok és Irán kapcsolatában újabb feszültség kövezi a tárgyalásokat, amelyek héten folytatódhatnak. A feszültséget kétoldalú tűzszünet megsértése váltotta ki, azonban a találkozó pontos helyéről és időpontjáról még nem született megállapodás, mivel a felek ellentmondó nyilatkozatokat tettek.
Hétfőn az amerikai tisztviselők utaltak a keddi tárgyalásokra Katarban, ám Irán kormányának képviselője, Esmaeil Baghaei határozottan kijelentette, hogy Irán nem kívánja a találkozót Katarban lebonyolítani. Míg Irán technikai delegációt küld a hét folyamán Katarba, Baghaei rávilágított, hogy ez az amerikai képviselők látogatásához nem kapcsolódik. A Reuters információi alapján a találkozóra Dohában kerülhet sor, de Irán cselekvése erről még nem megerősített.
Donald Trump amerikai elnök a dohai egyeztetések keretein belül Jared Kushnert, vejét, és Steve Witkoffot, különmegbízottját, a tárgyalócsoport vezetőivél nevezi ki. Baghaei egyértelművé tette, hogy a delegáció semmilyen formális megbeszélést nem tervez, amit a katari külügyminisztérium szóvivője is megerősített, hangsúlyozva, hogy Kushner és csapata katari közvetítőkkel fognak találkozni a későbbi iráni–amerikai tárgyalások előkészítése érdekében.
Az iráni tisztviselők szerint kedden mégis várható egy találkozó Dohában, amely a Hormuzi-szoros helyzetének kezelésére és a feszültség csökkentésére irányul. A közelmúltban különböző szakértői találkozókat tartottak Svájcban az iráni-amerikai kapcsolatok rendezésére, de ezek most más irányt vehetnek. A tervek szerint az amerikai és iráni szakértői csapatok szerdán külön-külön találkoznának katari és pakisztáni közvetítőkkel.
Donald Trump a dohai tárgyalásokról annyit mondott, hogy „talán fontos lesz, talán nem”, ami a folytatott politikai bizonytalanságra utal. A közelmúltban bekövetkezett erőszakos cselekmények, amelyek Iránt és az Egyesült Államokat célozták, most teljesen új megvilágításba helyezik a közelgő tárgyalásokat. Az egymást követő dróntámadások és légicsapások nyomán mindkét fél az ideiglenes tűzszünet megsértésével vádolja a másikat.
A június 16-án aláírt, 14 pontból álló ideiglenes békemegállapodás célja a harcok leállítása volt, amelyeket az Egyesült Államok és Izrael indítottak február 28-án. Az előírások szerint a Hormuzi-szoros újranyitása is része volt a megállapodásnak, emellett annak keretein belül az iráni nukleáris program kérdéseivel is foglalkozni kellett volna, de erre eddig nem került sor. A hétvégi elhárító akciók hírére az olajárak ismét emelkedni kezdtek, mivel a tűzszünet idegessége korlátozza a szállításokat a Hormuzi-szoroson.
Továbbá, egyelőre nem tisztázott, hogy ki felelős a Hormuzi-szoros aknamentesítéséért. Franciaország korábban bejelentette, hogy együttműködésre készül Ománnal és más érintettekkel, míg Irán külügyminiszter-helyettese kijelentette, hogy a békemegállapodás értelmében ez a feladat csak Iránra hárul.
