Győzelem a Szabadságért: A Civil Szervezetek Reakciója
A napokban négy prominens civil szervezet, köztük az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ, örömmel jelentette be, hogy az ügyészség ejtette a vádat a budapesti és pécsi Pride rendezvények megszervezése miatt. A közlemény hangzatos címe: „Győzött a szabadság”. A vádemelés megszüntetése a legutóbbi fejlemények tükrében különösen jelentős, hiszen az Európai Bíróság megállapítása szerint a gyermekvédelminek nevezett törvény, amely a Pride rendezvények betiltására irányult, sérti az uniós jogot.
A vádemeléseket a Pécs Pride-ot szervező Buzás-Hábel Géza és a Budapest Pride-ot vezető Karácsony Gergely főpolgármester ellen indították, azonban a jogi nyomás és közvélemény-támogatás hatására döntés született a vádak ejtéséről. A civil szervezetek hangsúlyozták, hogy az elmúlt években közösen léptek fel a gyülekezési jog szabad gyakorlásának helyreállítása érdekében, a Pride rendezvények bátor megszervezésével pedig több százezer résztvevő állt ki az alapvető jogok védelmében.
Bár örömteli a vádemelés megszüntetése, a civil szervezetek figyelmeztettek arra, hogy a jogalkotóknak sürgősen meg kell kezdeniük a gyülekezési törvény és a jogkorlátozó alaptörvényi rendelkezések módosítását. A közlemény rávilágít arra, hogy a jogvédők a gyűlések bejelentésével és tiltások peresítésével járultak hozzá ahhoz, hogy a rendőrség és a Kúria határozatai a strasbourgi bíróság elé kerülhessenek.
A jogászok, akik a civil szervezetek tagjai voltak, felkészítették a Pride rendezvények önkénteseit és jogi megfigyelőket, hogy szükség esetén gyors jogi segítséget nyújthassanak a szervezőknek mindkét esemény során. E lépések nemcsak a Rendezvények lebonyolítása szempontjából voltak kulcsfontosságúak, hanem hozzájárultak a közösségi összefogás és a jogi védelem megerősítéséhez is.
A közlemény arra is rávilágított, hogy a mostani vádemelés megszüntetése a jogvédők kitartásának bizonyítéka. A civil szféra elkötelezett tagjai ellenálltak a korábbi kormányzati önkénynek, amely meg akarta fosztani őket alapvető jogaiktól. Ugyanakkor a civil szervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy bár ez a lépés jelentős előrelépés, „a rendszerszintű jogsértésektől terhelt időszak végére” még nem került pont. A változás érdekében szükséges a jogalkotók aktív fellépése a gyülekezési törvény reformja ügyében.
