Az Európai Bíróság Döntése a Transzneműek Jogairól
Az Európai Bíróság (EB) legfrissebb ítélete világosan kijelenti, hogy az Európai Unió tagállamai nem utasíthatják el a transznemű személyek személyi igazolványának módosítását. A bíróság egy bolgár állampolgár ügyét vizsgálta, aki születéskor férfiaként került nyilvántartásba, de később Olaszországban nőként kezdett élni, hormonterápiát használt és új identitását képviselte. Az illető megpróbálta elérni, hogy a bolgár bíróságok hivatalosan is nőnemű személyként ismerjék el, és ehhez szükséges volt a születési anyakönyvi kivonatának módosítása is, de a bolgár bíróságok elutasították a kérelmét.
A bolgár legfelsőbb semmítőszék arra hivatkozva nem engedte a módosítást, hogy a nem kifejezés biológiai értelemben értendő, és nem lehet változtatni a névvel vagy az azonosító számokkal kapcsolatos adatokon. Az érvelésük a bolgár társadalom erkölcsi és vallási értékeire alapozva azt állította, hogy a közérdek mindig elsőbbséget élvez a transznemű emberek érdekeivel szemben. Az ügy bonyolultsága miatt a bíróság az EB-hez fordult, hogy tisztázza, a nemzeti jog mennyire összeegyeztethető az uniós joggal.
Az EB ítélete szerint ellentmondásos a tagállami jogszabály, amely nem engedi meg a nemi adatok módosítását, figyelembe véve, hogy az érintettek gyakorolták a szabad mozgáshoz való jogukat, és egy másik tagállamban élnek. A Bíróság hangsúlyozta, hogy bár a tagállamok számára a személyazonosító okmányok kiadásának joga megmarad, ezt az uniós jog keretein belül kell érvényesíteniük.
A bíróság rámutatott, hogy a megélt nemi identitás és a hivatalos okmányokban szereplő adatok közötti eltérés számottevő hátrányokat okozhat a szabad mozgás gyakorlásában. Az ilyen ellentmondások, például a határokon való átlépés vagy a szakmai tevékenység során, kétségeket támaszthatnak az érintett személyazonosságával kapcsolatban, és akadályozhatják a mindennapi életét. A Bíróság hangsúlyozta, hogy a szabad mozgás korlátozása csak akkor indokolt, ha objektív közérdek áll mögötte, és tiszteletben tartja a magánélethez való jogot, mint alapvető jogot.
Az EB megállapította, hogy a tagállamok bíróságait nem kötheti a nemzeti alkotmánybíróságok ítélete, ha az akadályozza az uniós jog alkalmazását, amelynek a tagállamoknak is eleget kell tenniük. Ez a döntés jelentős lépést jelent a transznemű emberek jogainak érvényesítésében Európában, hozzájárulva a jogegyenlőséghez és a diszkrimináció ellen.”
