Tovább nő a digitális fizetés aránya – Stabil pozitív trend
A digitális fizetések hazánkban már nem csupán trendként, hanem mindennapi rutinként vannak jelen, és ezt az adatok is tükrözik. A Mastercard legfrissebb jelentése, a Digitális Fizetési Index (DFI) 2024-es változata azt mutatja, hogy az összpontszám 63-ra emelkedett, ami öt év alatt 12 pontos előrelépést jelent. Mindez a bővülő piaci infrastruktúrának, a modernizálódó szabályozói környezetnek és a digitális tranzakciók szélesebb körű elfogadásának köszönhető. A kérdés már inkább az, hogy miként sikerül bevonni és edukálni a felhasználókat.
Az emelkedésnek idén nem volt kiemelkedő motorja; az infrastruktúra és a felhasználás alapgondolatai emelkedtek, ami bizonyítja, hogy a fogyasztói ökoszisztéma fejlődött az előző évhez képest, de nem tapasztaltunk drámai változásokat. A biztonsági fejlesztések továbbra is kulcsszerepet játszanak, és a kiberbiztonsági felkészültség mérése rámutatott, hogy van hova fejlődni.
Martinovic Boris, a Mastercard policy igazgatója, kiemeli, hogy a következő évekre alternatív megoldások, mint például az azonnali fizetések és a blokklánc-technológia várható bevezetése, meghatározó szerepet játszanak. Az elkövetkező 4-5 évben a digitális euró, mint digitális készpénz, várhatóan elérhetővé válik, és nem zárható ki a digitális forint megjelenése sem.
A tényleges költségek az utóbbi években érdemben csökkentek, és a piacon több mint ötven szereplő verseng a kereskedők kegyeiért, ami segíti a digitális tranzakciók elterjedését. Igen, a technológiai fejlődés is hozzájárul a változásokhoz, mivel már nem szükséges külön POS-terminál, elegendő egy mobiltelefon, amely pin-padként funkcionálhat a megfelelő szoftverrel.
Az igazi kihívás a költségekkel kapcsolatos téves percepciók és a tudás hiánya. Az alacsony bankváltási hajlandóság is nehezíti a helyzetet, hiszen a kereskedők gyakran nem mernek váltani szolgáltatót, annak érdekében, hogy jobb díjakat és szolgáltatásokat kapjanak. Emellett a szürkegazdaság és az adóelkerülési szándékok is rontják a helyzetet.
A csalási módszerek radikálisan megváltoztak az utóbbi időszakban, és a szektornak időre volt szüksége, hogy alkalmazkodjon ehhez az új valósághoz. A védekezésbe való befektetést most már mindenki elengedhetetlennek ismeri el, beleértve a Mastercardot is, amely saját technológiái fejlesztésén dolgozik. A DORA és a PSD2-t hamarosan felváltó PSR és PSD3 szabályozások is hozzájárulnak a védekezési keretrendszer kialakításához.
A digitális fizetések jelene és jövője egy folyamat. Mindez szorosan összefonódik a társadalom és a gazdaság digitalizációjával, valamint a fiatal generációk növekedésével. Az előrejelzések szerint a készpénz továbbra is fontos szerepet játszik, amely kulturális okokra és a biztonsággal kapcsolatos, sokszor téves percepciókra vezethető vissza. Az MNB célja, hogy 2030-ra a lakossági kifizetések 60%-a elektronikus úton, míg 40%-a készpénzes formában történjen. E cél elérhetőnek tűnik, de folyamatos fejtörést jelent a bankváltási hajlandóság növelése.
A digitális tudás különbségeket mutat. Az aluledukált, szegény, valamint idősebb társadalmi rétegek tudásának jelentős növelésére van szükség. Fontos lenne a központilag irányított új nemzeti pénzügyi tudatossági stratégia kidolgozása és a szektor, valamint a civil szervezetek közötti együttműködés javítása.
A Digitális Fizetési Index fő megállapításai
Az infrastruktúra kiváló alapokra épít, 2024-re 79 pontra emelkedett a részindex, amit a mobilfizetés és a Google Pay integrációja is támogatott. A Mastercard Doppio program fontos szerepet játszik a terminálhálózat fejlesztésében, habár a szolgáltatói szektor még lemaradásban van.
A Használat pillér is bővült, 55 pontra emelkedett az érintésmentes fizetés 99%-os elfogadottságának és az átutalások digitalizációjának köszönhetően. A kártyás tranzakciók száma már meghaladja a készpénzfelvételek számát, a várakozások szerint 2024-ben 220 millió azonnali fizetési tranzakció válik valósággá, 12%-os bővüléssel.
A tudás, mint az ökoszisztéma Achilles-sarka, 54 ponton stagnál, és ez a digitális fizetési ökoszisztéma legnagyobb korlátját jelenti. A társadalmi különbségek hatása jól érzékelhető: a magasabb végzettséggel és jövedelemmel rendelkező csoportok sokkal magabiztosabbak a digitális fizetés terén, míg a sérülékenyebb rétegek lemaradása az utóbbi években nőt. A csalásokkal kapcsolatos fokozott figyelem tovább nehezíti a helyzetet, ezért a fogyasztói edukáció és a kiberbiztonsági kommunikáció megerősítése elengedhetetlen.
A cikk megjelenését a Mastercard támogatta.
Forrás: telex.hu/g7/tamogatott-tartalom/2025/12/08/no-a-digitalis-fizetes-aranya-de-nem-mindenki-erti-meg
