Tízezer milliárd forintos kockázat öröklődik a következő kormányra
A következő kormánynak egy hatalmas, mintegy tízezer milliárd forintos kockázatot kell kezelnie, amely a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetből adódik. E kockázat részben az állami garanciavállalásokból ered, amelyek célja a gazdaság stabilizálása és a születésszám növelése, ugyanakkor figyelembe kell venni a háttérben meghúzódó politikai érdekeket is.
A NER elitjének gazdagodása több csatornán zajlik, amelyek közé tartozik a gyakran túlzottan árazott közbeszerzések rendszere. E rendszer keretében az állami szolgáltatások, mint például az út- és vasútépítések, kormányzati kommunikáció és takarítás koncentráltan Mészáros Lőrinc, Szíjj László és Balásy Gyula cégeihez kerülnek. Ezek a cégek jóval nagyobb bevételeket realizáltak, mint amennyi egy normál gazdasági környezetben várható lenne.
A közbeszerzések után a koncessziós megbízások következnek, ahol a Mészáros-Szíjj páros a sztrádahálózat üzemeltetésére és fejlesztésére kapott közel 14 ezer milliárd forintos megbízást. Ez az összeg meghaladja a közbeszerzésekmás területeken elért eredményeit. A kaszinóüzemeltetési koncessziók is jelentős nyereséget hoznak, hiszen ezek 35 évre szólnak.
Emellett az állami pénzforrások magánkezekhez juttatása a harmadik kulcsfontosságú módszer: a magántőkealapokhoz összesen 4500 milliárd forint értékű állami tőkebefektetés kapcsolódik, amelyből mintegy 2000 milliárd forint állami pénz. Ez nem vissza nem térítendő támogatás, hanem olyan forrás, amelynek kezeléseért az állam díjat fizet, így a kockázatok itt is jelen vannak. A Magyar Nemzeti Bank alapítványainak hiányzó 266 milliárd forintnyi vagyona is ezt igazolja.
Állami garanciák – a baráti milliárdosok támogatása
A kormányzat nemcsak közbeszerzésekkel és tőkealapokkal támogatja a baráti milliárdosokat, hanem állami garanciák biztosításával is. Ezek a garanciák lehetővé teszik, hogy ha valaki nem tudja törleszteni a tartozását, akkor az állam helyette fizet. Ez csökkenti a hitelezők kockázatát, ugyanakkor a vállalkozónak könnyebb és olcsóbb hitelhez jutást jelent. A garanciák birtokában nagyobb összegekhez is juthatnak, mint a tisztán piaci alapon elérhető forrásokból.
Azt is meg kell említeni, hogy a magyar állam garanciái az utóbbi években drámai módon megnőttek. Egy uniós rendelet értelmében nyilvánosságra hozott adatok alapján a kormányzati garanciák 2020-tól ugrásszerűen emelkedtek: a GDP 13 százalékában 2023–2024-re már 10 551 milliárd forint állami garancia mögött áll.
Nemzetközi összehasonlítás és következmények
Nemzetközi szinten a magyar állam garanciaállományának mértéke figyelemre méltó, hiszen az Eurostat 2022-es adatai szerint csak három másik országban volt a GDP-hez viszonyítva magasabb e garanciák értéke. Hollandiában 32 százalék, Németországban 13 százalék, míg Olaszországban 16 százalék az arány. Az európai példák azt mutatják, hogy a magyar modell nem követi a stabilitást és a hosszú távú gazdasági stratégiát; helyette rövidtávú politikai érdekek érvényesülnek.
A garanciák növekedése mögött három fő ok húzódik: a NER-hez köthető vállalatok támogatása, a kkv-kat támogató programok bevezetése, valamint a családpolitikai intézkedések, mint például a babaváró hitelek. A jelentős kockázatok is felmérhetők, hiszen egy romló gazdasági környezetben előbb-utóbb az államnak kell állnia a hitelezők felé, ami tovább súlyosbítja a költségvetési helyzetet.
A következő kormány számára ez új kihívásokat jelenthet, főleg ha változik a politikai táj. Az állami garanciákkal támogatott cégek stabilitása kérdésessé válhat, hiszen a kormányváltás nemcsak a gazdasági politika átalakulását jelenti, hanem a vállalatok körüli bizonytalanság is növekedhet.
