Szijjártóék nem hozták helyzetbe a magyar autóipari cégeket, hogyan lehetne ezen változtatni?
A Simon Plastic Kft. Kőszárhegyen található gyára egy kiemelkedő példája annak, hogyan lehetne a magyar autóipari cégeket fejleszteni, és tükrözi a kormány új gazdaságpolitikai irányvonalát. Kármán András pénzügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a legutóbbi parlamenti meghallgatásaik során hangoztatták, hogy az innovatív hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása lesz a középpontban, míg a nagyberuházásoknál hazai beszállítók bevonása is kiemelt cél. A Simon Plastics például már 360 alkalmazottal nagyméretű vállalatnak számít, de nem mindig volt így – 2022-ben még középvállalati státuszú volt. Fejlődésük töretlen, hiszen 2020 óta a Volkswagen közvetlen beszállítójaként működnek, ami dobogós helyet biztosít számukra a járműipari értékláncban.
Az autóipar támogatásának rendszere évek óta feszültségeket okoz. A Tisza Párt álláspontja szerint az előző kormány gazdasági intézkedései a multinacionális vállalatok kedvezményezettjeivé tették a helyi kkv-kat, melyek kárt szenvedtek el ezek miatt. Az új kormány, a hozzáadott érték növelését célul tűzve, elsősorban a kisebb vállalkozások termelékenységét szeretné javítani. A Simon Plastics az elmúlt évek során számos állami pályázaton nyert támogatást, amelyet a kapacitásaik bővítésére és termelékenységük növelésére használtak fel. Klér Zoltán pénzügyi vezető megemlítette, hogy cégük az innovatív technológiákra és képzésekre helyezte a hangsúlyt a támogatások megtérülése érdekében.
Más cégek, mint a Hajdu Autótechnika Ipari Zrt., szintén hasonló kihívásokkal néznek szembe a pályázati rendszer miatt. Dedéné Novotni Anna vezérigazgató elmondta, hogy a támogatások gyakran a bérköltségek növelését várták volna el, ami limitálta a korszerűsítést és az automatizálást, holott éppen ezekben van a potenciál. A piaci kapcsolatok kiépítése és a vevői bázis bővítése azonban a legnagyobb kihívást jelenti a magyar autóipari beszállítók számára.
A magyar járműipar eddig több mint 100 ezer munkavállalót foglalkoztatott, ami a feldolgozóipar közel 920 ezer fős állományának jelentős részét képezi. Az ágazat fontos szereplője a hazai exportnak, de a helyben előállított hozzáadott érték aránya továbbra is csekély, mindössze 34%-ra tehető. Ezelőtt 2018-ban még csökkent is ez az arány, ami részben a tulajdoni szerkezet következménye: a legnagyobb hazai járműipari cégek többsége külföldi kézben van, míg a magyar beszállítók jellemzően egy nagyvállalat alvállalkozóiként működnek.
Rózsa Tamás, a Top Tier Consultants ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a magyar autóiparban a cégek versenyképességét nem csupán a támogatások mértékével lehet növelni. Szerinte a hazai piacon szorosabb együttműködésre van szükség, ahol a beszállítóknak is aktívan részt kell venniük a piaci trendek alakításában és nem csupán reakcióként kell reagálniuk a piaci kihívásokra. A szakértő továbbá hangsúlyozta, hogy a pályázati rendszer nem mindig ösztönözte a technológiai fejlődést, és a cég vezetése szempontjából kulcskérdés, hogy jövőbeli versenyképességük javítása érdekében merre mozduljanak el a finanszírozások struktúrájában.
Bár a kormányzat eddigi lépései során a nagyberuházásokra és a munkahelyteremtésre helyezte a hangsúlyt, nem biztos, hogy mindig figyelembe vették a kis- és középvállalatok igényeit. A kormányzati intézkedések átformálásához hozzájárulhatna a vállalatok és a kormány közötti párbeszéd folytatása, amely a német minta támogatásával fokozhatja a hazai cégek versenyképességét, különösen a hazai igényekre szabott fejlesztések által.
A magyar vállalatoknak is proaktívabb hozzáállásra van szükségük a piaci trendekhez való alkalmazkodásban, amelyhez a támogatások mellett a vállalati kultúra és képességek fejlesztése is elengedhetetlen. A kihívások áthidalásához nem csupán a pénzügyi erőforrások, hanem a tudás és a kapcsolati tőke kiépítésére is szükség van a jövőbeli piaci pozíció biztosítása érdekében.
