Szélsőséges aszály sújtja az aradi gazdákat
Bár Románia azon kevés európai országok egyike, ahol nőtt a mezőgazdasági termelés, az ország nyugati határvidékét, a magyar Alföld keleti peremét fokozottan érinti az aszály. Arad megyében idén nem csak a kapásnövényeket, hanem a búzát is megviselte a szárazság, több terménynél 70 százalékos aszálykárt jelentettek.
„El lehet képzelni azt, hogy 200 kiló kukoricát törtünk le hektárjára, ezen a környéken, ahol 6-7 tonna az átlagtermés. Napraforgónál is egy tonnás termések voltak, és 2,5-3 tonna az átlagtermés” – mondta Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke. „A búzánál is 60-70 százalékos aszálykárt jelentettünk be, amit a bizottság is elfogadott. Olyan 2,5 tonna búzát arattak, miközben 6-7 tonnás átlagtermések vannak a környékünkön” – magyarázta.
Arad megyéből 1279 gazda jelentett aszálykárokat az őszi vetésű terményekben. A kár 30–70 százalék között mozog, a búza mellett a repce, az árpa és a sörárpa is érintett. A 76 önkormányzat közül 44 kapott kárbejelentéseket.
Az Európai Unió 14,8 millió eurós támogatást hagyott jóvá Romániának a 2025-ös aszálykárokra, de Zágoni-Szabó szerint ez hektáronként mintegy 100 lejt jelent. Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter is legfeljebb hektáronként 100 lejes kártérítésről beszélt, ami tiltakozást váltott ki a gazdák körében, mivel 100 euróra számítottak.
„Nekünk most már alkalmazkodnunk kell” – mondta Zágoni-Szabó. A gazdák egyre többen fontolgatják a szárazságtűrő cirok termesztését, de a felvásárlói piac még kidolgozatlan.
Bartók Blanka éghajlatkutató szerint a csapadék mennyisége nem csökkent, de az eloszlása megváltozott: a rövid, intenzív viharok nem szivárognak be a talajba. A kutató szerint a legfontosabb a talaj vízmegtartó képességének javítása és a növényborítás fenntartása.
Arad megyében a 350 ezer hektár szántóterületből mindössze 8000 hektár öntözhető, de ténylegesen csak 800 hektáron folyik öntözés a rendszerek működési problémái miatt.
