MEGMENEKÜLTEK A NYOMDÁK
A közelmúltban a kormány váratlanul visszavonta a nyomdai ipart sújtó EPR-díj emelését, amely komoly terheket rótt volna a nyomdákra. A friss rendelet értelmében a reklámhordozó papírok kiterjesztett gyártói felelősségi díja újra 94 forintra csökkent, míg a Mohunak járó díj 201 forintról 91 forintra esett vissza.
A díjemelés, amely október 1-jétől lépett volna érvénybe, már a bevezetése előtt is kiemelt aggodalomra adott okot. A nyomdaipari szereplők egyhangúlag figyelmeztettek, hogy az emelés veszélyezteti a fennmaradásukat, hiszen a magyar díjak már így is magasabbak voltak az uniós átlagnál, ami az inflációt felerősítette.
A KORMÁNY MEGHALLGATTA AZ ÁGAZATOT
Orgován Katalin, a Nyomda- és Papíripari Szövetség elnöke megerősítette, hogy az október 1-től tervezett díjemelés azonnal 50-80%-os növekedést okozott volna a nyomdai papírok árában. Az iparág képviselői az emeléskor kiáltottak, de a kormány, úgy tűnik, végül meghallgatta a panaszokat. Lantos Csaba energiaügyi miniszter rendelete számottevő enyhülést jelent a nyomdák számára.
A kormány döntése mögötti indoklás ugyanakkor még mindig kérdéses, de a lépést az elmúlt hónapok nyomásán és a Mohu óriási veszteségeivel kapcsolatos aggodalmakra lehetett volna alapozni. A rezsicsökkentett lakossági hulladékdíjak emelésétől viszont továbbra sem szeretnének elállni.
KONTRAADATOK AZ AGEZÁRÓBB FELTÉTELEK MÖGÖTT
A nyomda ipari lobbik már a legelső emelési javaslatok kapcsán jelezték, hogy az ilyen drámai emelés helyett vissza kellene állítani a korábbi díjakat. Az, hogy a díjak további emelkedése várható, egyáltalán nem újkeletű információ, de az a helyzet, hogy ezt a kormány nem tudta eddig megfelelően kezelni.
A nyomdák szempontjából a feldolgozóipar megógépezése, a nyersanyagok és a munkadíjak emelkedése mind hozzájárul ahhoz, hogy a gyártók a nemcsak a kedvezőtlen gazdasági környezet, hanem a politikai döntések árnyékában is nehezen tudnak boldogulni. A költségek folyamatos növekedési tendenciája és a tőkehiány a jövőbeli kilátásokat is borongósra festi.
Így tehát a kormány hathatós beavatkozása nélkül a nyomdaipar sorsa múlhat a környezetvédelmi díjak és a piaci körülmények jövőbeli alakulásán is.
