Elmozdulás a gazdaságpolitikai alapoktól: A Tisza Párt tervei
A Tisza Párt, amennyiben elnyeri a választásokon a kormányzást, várhatóan változtatni fog a jelenlegi gazdaságpolitikán, amely nagymértékben az összeszerelő üzemekre épít. Kármán András, a párt gazdasági tanácsadója egy Bloomberg-interjúban arra utalt, hogy a nagybefektetőknek nyújtott „bőséges” adókedvezmények visszafogásával a vállalatok adóterheit kiegyenlítettebbé tennék.
A közgazdász, aki korábban a Nemzetgazdasági Minisztériumban is dolgozott, hangsúlyozta, hogy amíg az autó- és akkumulátorgyártó multinacionális cégek szignifikáns kedvezményeket élveznek, addig más szektorok – például a banki, kiskereskedelmi, gyógyszeripari, energetikai és távközlési ágazatok – különadókat cipelnek. Ebből a szempontból az adóterhek eloszlása egyenlőtlen, és ezen szeretnének változtatni a különadók fokozatos eltüntetésével, míg az adókedvezményeket visszavonnák. Kármán kiemelte, hogy nem új adók bevezetéséről van szó, hanem a meglévő rendszer áthangolásáról.
Számok és arányok: a multinacionális cégek adóelkerülése
2017 során egy elemzés révén kiderült, hogy a 100 legnagyobb árbevételű magyar vállalat közül 30 külföldi tulajdonban volt, és ezek a cégek összesen 11 ezer milliárd forint árbevételt értek el. Ez a magyarországi teljes vállalati árbevétel 11 százalékát tette ki, azonban az általuk befizetett 23 milliárd forint társasági adó mindössze 4 százalékát képviselte a 625 milliárd forintos összes adóbevételnek. Az ilyen arányok alapján megállapítható, hogy a multinacionális cégek adóterhe kifejezetten alacsony, csupán 3,6 százalék az adózás előtti eredményhez viszonyítva, ami feleannyi, mint a magyar gazdaság egészére nézve általános normának tekinthető.
Ezeknek az alacsony adózásnak a hátterében a nagymértékű adókedvezmények és a transzferárak használata áll. Ezen tényezők összehangolt hatása arra figyelmeztet, hogy a magyar kkv-szektor erőforrásaiból nem kevesebb, mint piaci versenyt sikerült elvonni a multinacionális cégek javára.
Tágabb gazdasági kontextus
Neves közgazdászok, például Orbán Krisztián nyíltan kritizálják a magyar gazdaság helyzetét, hangsúlyozva, hogy magas foglalkoztatottság mellett a külföldi nagyberuházások ösztönzése alacsony hozzáadott értékű munkalehetőségek létrehozásához vezethet. Ennek következménye, hogy bár a befektetők egyre inkább kiszorítják a magyar kis- és középvállalkozásokat, a hozzájárulásuk a GDP növekedéséhez minimális. Ha a munkahelyek nem járulnak hozzá jelentősen a gazdasági eredményekhez, akkor az ország fejlődése is stagnálhat.
Tisza Párt álláspontja és a gazdaságpolitikai változások
A Tisza Párt az elégedetlenség kifejezése mellett világossá tette, hogy a jövőbeli gazdaságpolitikájuk középpontjában a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok állnak. Kármán András megjegyezte, hogy a párt kormányra kerülésével a válságos helyzet előmozdításában a családi vállalkozások némileg kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.
Fontos, hogy Kármán nyilatkozata nem csupán egy új adópolitika bevezetésére utal, hanem egy átfogó felülvizsgálatra a magyar gazdaságpolitikában, amely a 2010 óta alkalmazott befektetésösztönzési rendszer újragondolását célozza meg. Az új irányvonal jelentős szerepet játszik a kormányzati költekezések újraértékelésében, amely a külföldi, jelentős állami támogatásokkal csábított vállalatok helyett a hazai piacon erősebb pozíciónak örvendő cégeket helyezné a középpontba.
Bár a jövőbeli gazdasági irányvonalak kérdése még nem tisztázott, a jelenlegi állapotok és az ezt övező jelentős kritikák rávilágítanak, hogy a változások sürgősen szükségesek lehetnek a magyar gazdaság egészségesebb fejlődése érdekében.
Forrás: telex.hu/g7/vallalat/2025/11/05/tisza-multicegek-adozas-adokedvezmeny-kivezetes-kulonado
