Magyarország az EU legszegényebb országai között
Az Eurostat legfrissebb jelentése rávilágít arra a lesújtó tényre, hogy Magyarország rendelkezik az EU legalacsonyabb egy főre jutó tényleges fogyasztásával (AIC) 2024-ben. A Hvg.hu által közölt adatok alapján a magyar AIC-mutató mindössze 72 százalékot ért el az Európai Unió átlagához képest.
AIC: A valós életszínvonal indikátorai
Az AIC-mutató a megvásárolt áruk és szolgáltatások valós értékét méri figyelembe véve az ország árszínvonalát. Ez a mutató sokkal pontosabb képet ad a lakosság életszínvonaláról, mint a bruttó hazai termék (GDP). Az AIC lehetőséget teremt az országok közötti életszínvonal-vizsgálatra, amely évről évre közzétett mutatók szempontjából különösen figyelemre méltó.
Kisebb növekedés, drámai visszaesés
Habár a magyar mutató 2023-hoz képest 2 százalékponttal javult, ez közel sem elég ahhoz, hogy elkerüljük a szégyenletes utolsó helyet az EU rangsorában. Bulgária, amely 70-ről 74 százalékra emelkedett, éppen hogy lehagyott minket. A helyzet különösen aggasztó, mivel a növekvő tendencia Magyarországon évek óta tart, miközben a régió szegényebb országai, mint Románia és Horvátország, gyorsan felzárkóznak.
A gazdasági küzdelmek további aspektusai
Még a GDP terén sem állunk jobban. Az EU-átlag 77 százalékát értük el, ami a legtöbb szomszédos ország, például Bulgária és Görögország, rosszabb teljesítményéhez viszonyítva is aggasztó. A rangsorok közti eltérés nem csupán statisztikai adat, hanem a mindennapi élet minőségének valós tükröződése is.
Mely országok állnak jobban?
Összehasonlítva a legjobban teljesítő országokat, Luxemburg nem meglepő módon vezeti a listát, ahol az egy főre jutó tényleges fogyasztás 141 százalékra rúg. Hollandiát (120%), Németországot (118%), Belgiumot (112%) és Ausztriát (112%) követik, miközben Magyarország évről évre csak stagnál.
A gazdasági helyzet és az életszínvonal alakulása nem csupán számokban jelentkezik, hanem az emberek mindennapi életében is. Az alacsony AIC-mutató és az ennél még rosszabb GDP arány hazánk társadalmi és gazdasági jövőjét is súlyosan fenyegeti.
