Az Állami Számvevőszék reagálása a költségvetésből hiányzó 286 milliárd ügyére
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) részletes válaszban reagált a Telex számára arra az ügyre, amely szerint 286 milliárd forint hiányzik az idei költségvetésből, amely egykori Építési és Közlekedési Minisztériumhoz (ÉKM) tartozik. Az érintett időszakban zajló átadás-átvételi folyamat során megcserélt dokumentációk alapján a hiányzó összeg megerősítette a már korábban ismertté vált adatokat, miszerint a kormány által tervezett kiadások súlyosan alulbecsült tételeken alapulnak.
Az ÁSZ tájékoztatása szerint a költségvetés véleményezése során a két érintett minisztériumtól, az ÉKM-től és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) külön tájékoztatási kéréseket tettek. Az ÉKM a gyorsforgalmi úthálózat kiadásait egy titkos kormányhatározatra hivatkozva magyarázta, míg a Budapest–Belgrád vasútvonal esetében egy új kínai hitelfelvétel alapjául szolgáló elképzelésekre utaltak. Az ÁSZ megállapította, hogy a gyorsforgalmi úthálózatra vonatkozó költségeket nem támogatták kellő mértékben megfelelő számítások, míg a Budapest–Belgrádra érkező válasz korábban elegendőnek tűnt.
Hiányzó kiadások és háttérinformációk
Az ÁSZ hangsúlyozta, hogy a minisztériumok vezetői büntetőjogi felelősségük tudatában nyilatkoztak arról, hogy az általuk megküldött adatok hiánytalanok és érvényesek. A Magyar Kormány szóvivői már május közepén bejelentették, hogy a költségvetésből nem található fedezet a 286 milliárd forintnyi kiadásra, és a kiváltó okot a korábbi kormánytól érkező hamisítványoknak tulajdonították.
A Telex által megszerzett dokumentumok világosan tükrözik, hogy a hiányzó tétel részei valójában a következő kiadások:
- Gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díja: 175,6 milliárd forint
- Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi megvalósítása – EPC-I szerződés: 87,7 milliárd forint
- Iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület vasút: 22,3 milliárd forint
Összesítve tehát a hiányzó forrást a költségvetés következő évére vonatkoztatva 285,6 milliárd forintra becsülték.
Újabb információk és titkos határozatok a háttérben
Az ÁSZ továbbá arról tájékoztatott, hogy egy korábbi kormányhatározat alapján történt a központi költségvetési előirányzat tervezése. Az ÉKM közölte, hogy a 2026-ra tervezett kiadások kialakítása ezen határozatra való hivatkozással, az NGM irányelvei szerint történt. Azonban az ehhez kapcsolódó titkos határozatot még az ÁSZ sem kapta meg, így annak tartalmát nem tudták ellenőrizni.
A kormány nyilatkozata a költségvetés témájában továbbra is rejtélyes, mivel a közölt indoklások mögött több tényező húzódik meg, mint például az állam és a Mészáros-féle konzorcium közötti szerződés módosítása, valamint a kifizetések eltolódása.
Következő lépések és várható fejlemények
Az ÁSZ mindkét minisztériumot megkereste, hogy további tájékoztatást kapjanak a költségvetéshez kapcsolódó számításokról, amelyre az NGM azt válaszolta, hogy a hiányzó összegek a jövőbeli források figyelembevételével csökkenthetők. A kormány érvelése szerint az alacsonyabb kifizetések csökkentése releváns, mondván, hogy a koncessziós szerződés terheiként a következő években eltérően alakulhatnak.
Ennek ellenére az Állami Számvevőszék továbbra is nyitva hagyja a kérdéseket, és várja a minisztériumok válaszait a titkos határozat tartalmával kapcsolatban. Az ügy folyamatos figyelemmel kísérése elengedhetetlen a költségvetési átláthatóság fenntartása érdekében.
