Kuvait és a magyar csirke: Egy ötven éves márka
Kuvait, a világ egyik leggazdagabb állama, 1961. júniusában óriási lépést tett, mikor függetlenné vált. E függetlenség elismerésére azonban Irak csak hónapokkal később, októberben került sor. Az ország brit katonai jelenlétével a háttérben már nyolc hónapon belül parlamenti választásokat tartottak, és elfogadták az új alkotmányt.
Kuvait ekkoriban a legnyitottabb és legliberálisabb országának számított a térségben. A függetlenségét követően hatalmas fejlesztésekbe fogtak, teljes mértékben reformálták a közoktatást, 1966-ban egyetemet alapítottak, és a jóléti kiadások is jelentősen megnőttek. Az egészségügy és a telefonálás is ingyenes volt, így a gazdaság gyors fejlődésnek indult, megerősítve ezzel a jóléti államot.
Olajkincs és gazdasági fellendülés
Kuvait területén, a 16 ezer négyzetkilométeren, már az ötvenes évek elejétől kezdve az olajkitermelés dominált, hiszen 1938-ban fedezték fel az első olajkutat. A termelés 1946-ban indult be, és a következő évtizedekben több mint hétszáz kutat fúrtak. Az olaj kincs révén Kuvait 1973-ra a világ leggazdagabb országai közé emelkedett. Azonban sivatagi éghajlata miatt szinte mindent importálni kellett, így a világ számos országa versenyzett a gazdag, de kis piacért.
Ötven évvel ezelőttről, 1975 őszéről beszélve, Magyarország is happy részt vett a kereskedelmi versenyben. Az ekkor megrendezett magyar gazdasági napokon huszonkét szocialista vállalat képviseltette magát, a gyógyszeripar pedig új piacokat célzott. A magyar hajódaruk és Ikarus buszok már jelen voltak a térségben, a járművek jól bírták a sivatagi körülményeket is.
A magyar csirke dominanciája Kuwaitban
Kuvaitban a magyar termékek a teljes import 2%-át tették ki, ami 20 millió dollár körüli forgalmat jelentett. Ekkor sikerült piacvezetővé válnunk a csirkehús terén, hiszen a magyar csirke volt a legnépszerűbb választás a kuvaiti piacon. „A brazilok, dánok, bolgárok és kínaiak is jelen vannak, de a legnagyobb mennyiségben a magyar csirke fogy el” – árulta el Anvar Barakat, aki cége a mai napig aktívan működik Kuvaitban.
Barakat részletes adatokat is megosztott; 1974-ben 540 tonna, 1975-ben 6 ezer tonna, 1976-ban pedig már 10 ezer tonna csirkét vásároltak Magyarországról. A kereslet folyamatos növekedése tendenciát mutatott, és a duplázódás sem volt elképzelhetetlen.
Kereskedelmi kapcsolatok a későbbiekben
A kuvaiti lakosság ekkoriban már meghaladta az egymillió főt, ami könnyen kiszámítható mennyiségű fogyasztást tett lehetővé. A Globus konzervek is népszerűek voltak az országban, azonban a magyar méz iránti érdeklődés már nem volt annyira maradandó. A prémium marhahúst bár szívesen vásárolták, a Dél-Amerikából importált olcsóbb alternatívák miatt mégis inkább azt preferálták.
Hogyan is kerültek a magyar csirkék Kuvaitba? Akkoriban a légi közlekedés nem volt fejlett, nem volt nemzetközi repülőtere az országnak. Hűtőkamionokkal szállították az árut a mai Szlovéniához tartozó koperi kikötőbe, ahol hajóra pakolták, majd Szíriában kötöttek ki, onnan újabb hűtőkamionokkal folytatták az útjukat a végső célállomásra.
A két ország közötti gazdasági kapcsolat azóta is fennmaradt; 2022-ben a kereskedelmi forgalmuk értéke 33 millió dollárt tett ki.
Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár / Népszabadság, 1975.
Forrás: telex.hu/eszkombajn/2025/11/08/magyar-csirke-piacvezeto-kuvait-1975
