A magyar állam támogatása a Rheinmetallnak: Egy kockázatos befektetés?
A magyar állam körülbelül 100 milliárd forintot, azaz mintegy 288 millió eurót különített el a német Rheinmetall hadiipari cég részére kutatás-fejlesztési támogatásként. A kérdés, amely körül sok a találgatás, hogy vajon ez a befektetés valaha megtérül-e, és ha igen, milyen formában.
A közelmúlt eseményei, mint például az orosz-ukrán háború, jelentős hatással voltak a védelmi iparra Magyarországon és Európában egyaránt. A háborúra reagálva a magyar kormány is felismerte a védelmi ipar szerepének felértékelődését. Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a korábbi honvédelmi miniszter, 2023. december 15-én bejelentette, hogy Magyarország a Rheinmetalltal közösen vesz részt a Panther harckocsi fejlesztésében.
Bár a kormány részéről hangsúlyozták a fejlesztés előnyeit, a háttérben aggasztó jelek mutatkoznak. A szeretett állami szerepéről és befolyásáról a hivatalos bejelentések nem adtak világos képet; a fejlesztés döntő része ugyanis Németországban zajlik. Ez azt jelenti, hogy a magyar félnek viszonylag kevés beleszólása van a végtermékbe, ami aggasztó, különösen, ha figyelembe vesszük a befektetett összegeket.
A projekt támogatása alapvetően a német Rheinmetall javát szolgálja, miközben Magyarország csak az esetleges jövőbeli eladásokból remélhet bevételt. A projekt prosperitásának kulcsa a Panther harckocsi eladása és a részvényesi megállapodásokon keresztül megvalósuló royalty, amit a magyar fél kap a későbbi eladásokból. Az aggasztó tényező azonban az, hogy a Rheinmetall már más országokkal is, így Olaszországgal és Romániával hasonló együttműködésbe kezdett, tehát nem biztos, hogy Magyarországnak kiemelkedő szerepe lesz a gyártásban.
Az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján 2023 és 2024 során az N7 Holding, mint a projekt magyar oldalának képviselője, összesen 109 milliárd forintnyi kifizetést vállalt. Azonban a forrásokból dérül ki, hogy a projekt költségei már 90%-ban ki lettek fizetve, így a visszafizetési lehetőségek kérdésesek, amennyiben a Panther fejlesztés nem hozza meg a várt eredményeket.
A piacgazdasági befektetői elv, amely az EU szabályainak része, szintén megkérdőjelezhető, mivel a modern hadviselés trendjei arra utalnak, hogy a nagy harckocsik gyártási kapacitása nem feltétlenül a legjobb irány. Számos szakértő kétségbe vonta, hogy a jövő hadviselésében a hagyományos tankoknak van-e helye, különösen, hogy a piacon egyre inkább rugalmasabb és költséghatékonyabb megoldások irányába tolódik el a hangsúly.
Nem elhanyagolható szempont az EU szabályozása, amely megköveteli a megállapodások előkészítése során a MEIP-tesztek elvégzését. Ez a teszt biztosítja, hogy a K+F-re adott állami támogatás nem minősül tiltott állami támogatásnak, és hogy a pénzpiaci feltételek között helyénvaló a támogatás.
Végül fontos kiemelni, hogy a védelmi ipar privatizációja is zajlik Magyarországon, és a legutóbbi hírek szerint az N7 Holding jelentős részét a 4iG vette át, míg a projekt jogai megmaradtak az N7-nél. Kérdés, hogy a közeljövőben hogyan alakul a Panther fejlesztés és a kapcsolódó bevételek kijelölése, különös figyelemmel arra, hogy a magyar katonai vezetés körében egyre inkább aggodalmak merülnek fel a költségek és a várható hasznosulás kapcsán.
