A magyar gazdaság kétséges második negyedéve
A legutóbbi statisztikák aggasztó képet festenek a magyar gazdaság állapotáról. Az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom áprilist követően májusban jelentős visszaesést mutatott, ami alapvetően befolyásolhatja a második negyedéves gazdasági teljesítményt. Míg az első negyedév meglepetésként 0,4 százalékos GDP-csökkenést hozott, a várakozások jelentősen eltérnek a kormány tavaly 3-6 százalékos növekedési előrejelzésétől.
A gazdasági elemzők megosztott véleménye ellenére Szijjártó Péter, a külgazdasági miniszter optimizmussal nyilatkozott a magyar GDP várható, ugrásszerű növekedéséről. Ezzel szemben Nagy Márton, más kormányzati szereplők, a jövőbeni növekedést a fogyasztás és a beruházások fokozatos emelkedésére alapozva vélik biztosítottnak. Az áprilisi lendület mindössze egy rövid távú megugrás tűnt, mivel májusban ismét rossz számok érkeztek.
A tavaszi ünnepek hatása
Érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a gyenge májusi adatokat a tavaszi ünnepek, például húsvét és pünkösd hatásával indokolta. Szerintük a családpolitikai intézkedések elősegítik a pozitív tendenciák fenntartását, azonban a kezdeti optimizmus kérdéses lehet a közeljövőben.
Elemzők véleménye a gazdasági volatilitásról
Virovácz Péter, az ING elemzője hangsúlyozta a gazdasági mutatók ingadozását, amely mindkét ágazatban, az iparban és a kiskereskedelemben tapasztalható. A májusi 1,3 százalékos kiskereskedelmi visszaesés és a 1,2 százalékos ipari csökkenés azt mutatja, hogy a korábbi remények valósággá válásának esélyei csökkennek.
Bár a második negyedév gazdasági növekedésének kis mértékű bírája lehet, sokan úgy vélik, hogy a GDP változása továbbra is csupán a pozitív trendek lassú alakulásához kapcsolódik. A piaci reakciókat elsősorban a kibővített kiskereskedelmi teljesítmény és az ipari forgalom alakulása váltja ki.
A jövőbeli növekedési kilátások
Ahogyan a KSH a második negyedéves adatokat még nem tette közzé, az elemzők egyelőre csak az eddigiek alapján vonhatnak le következtetéseket a gazdaság teljesítményéről. A magyar kormány által elvárt 3,4 százalékos növekedéshez képest a várakozások már 2,5 százalékra csökkentek, míg az 1 százalékos növekedés is csak utólagosan tűnik elérhetőnek.
Továbbá, a kiskereskedelmi forgalom mutatói a jövő hétig, a második negyedéves eredmények közzétételéig kiszolgáltatottak maradnak a piaci volatilitásnak. A gazdasági trendek jövőbeli alakulása tehát nemcsak a statisztikai adatok, hanem a kormányzati intézkedések és a piaci reakciók függvénye is.
Első ránézésre az optimista előrejelzések és a valóság között tátongó szakadék árnyékolja be a magyar gazdaság jövőbeli teljesítményét, ami újabb aggodalmakat ébreszt a politikai, gazdasági döntéshozók körében.
