Februárban Rekordalacsony Infláció Magyarországon
2026 februárjában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan mindössze 1,4 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Ez a szint az utolsó évtized legalacsonyabb inflációs adatának számít, hiszen a Portfolio.hu szerint legutoljára 2016 novemberében láthattunk ilyen alacsony értéket. A szakértők egy része, akik a KSH statisztikáit megelőzően látták el becsléseikkel, 1,5 és 1,7 százalék közötti inflációra számítottak, így a tényleges mutató meglepetésként hatott.
A kedvező inflációs adat mögött a dezinflációs folyamatok állnak, amelyhez jelentősen hozzájárult az élelmiszerek árának alakulása. Tavaly februárban virágzó áremelkedések voltak tapasztalhatók az élelmiszerpiacon, amihez képest az idei évben, február hónapban csupán átlagosan 0,1 százalékos emelkedés volt megfigyelhető. Ez a bázishatás magyarázza a statisztikai mutatók kedvező alakulását.
A forint árfolyamának javulása szintén hozzájárult a pozitív számokhoz, míg az évszakhoz köthető kedvezmények – különösen a ruházati cikkek árcsökkenése – is érezhető hatással voltak. Az elmúlt hónap során a tartós cikkek, mint például a műszaki eszközök vagy bútorok ára is stagnált, és a szolgáltatások ára is jelentősen csökkent az előző évek magas kiugrásához képest. Jelenleg a szolgáltatások infációs rátája 4,2 százalékra esett, ami évek óta a legalacsonyabb szintet jelenti, bár ezt részben az elmaradt áremelések halasztása is okozza.
A különböző árucsoportok részletezése során megfigyelhetjük, hogy az élelmiszerek ára 0,2 százalékkal emelkedett, és a vendéglátóipari szolgáltatások kikerülésével jelentős csökkenés, 3,2 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Az alkoholos italok és dohányáruk ára 5,8 százalékkal nőtt, míg a háztartási energia, például a vezetékes gáz 10,8, míg az elektromos energia 2,3 százalékkal drágult. Érdekesség, hogy a színházjegyek ára emelkedett a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal.
A tartós fogyasztási cikkek, mint az ékszerek, 26,6, motorkerékpárok 6,6, míg a bútorok és használt autók 5-5 százalékkal drágultak. A gyógyszerek és gyógyászati termékek ára is 5,4 százalékkal emelkedett, míg az üzemanyagok ára viszont 11,1 százalékkal csökkent. Ez utóbbi csökkenés azonban még nem tükrözi teljes mértékben a közel-keleti olajár-emelkedés okozta hatásokat.
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára kiemelte, hogy a februári infláció a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2-4 százalékos cél sávja alá süllyedt, és a kiskereskedelmi élelmiszer-árindex negatív irányba változott, ezáltal megkérdőjelezve az árrésstop fenntartásának hosszú távú indokoltságát. Kozák véleménye szerint az intézkedést legkorábban novemberben ki kellett volna vezetni, mivel annak egyéb aspektusai káros hatással vannak a fogyasztókra.
A valós dilemma nem a kereskedelmi árrés, hanem az élelmiszer-gyártók és beszállítók költségnyomása. A nagy élelmiszerláncok a veszteségeik következtében nem tudnak vonzó akciókat indítani, a kisebb boltok forgalma pedig csökken, mivel a vásárlók inkább a nagyobb láncokhoz fordulnak a mesterségesen alacsony árak miatt.
Az MNB kamatdöntései szorosan összefüggenek az inflációs várakozásokkal. Míg a jegybank legutóbb 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot, a forint gyengülése és a piaci instabilitás miatt a következő lépések megkérdőjeleződtek. Bármilyen gyors gazdasági stabilizálódás lehetősége újabb kamatcsökkentéseket tehet lehetővé, de a fokozódó kockázatok, mint az olajpiaci helyzet és a közel-keleti konfliktus, a jegybank óvatosabb megközelítését valószínűsítik.
