A vagyon brutális koncentrációja Magyarországon
Magyarország gazdasági környezete drámai mértékben jellemzi a vagyon polarizált eloszlását. A Blochamps Capital legfrissebb Megtakarítási Jelentése alapján a magyar háztartások pénzügyi vagyonának 72 százaléka a legfelső tizedhez koncentrálódik, ami világosan rávilágít a társadalom anyagi szakadékára. Ezzel szemben Szlovákiában ez az arány 70, Németországban pedig körülbelül 60 százalék. A legalsó jövedelmi tized számára mindössze a pénzügyi vagyon 5 százaléka jut, míg Szlovákiában 12, Ausztriában 8 százalék. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője hangsúlyozta, hogy a leggazdagabbak között is csupán az alig 1 százalék, néhány tízezer ember rendelkezik a valódi vagyoni növekedéssel.
A jövedelmi egyenlőtlenségek fokozódása
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett felmérése szerint a leggazdagabb 20 százalék jövedelme már 4,8-szor magasabb, mint a legszegényebb ötödé. Ez a szám 2021-ben még 4,2 volt. A Blochamps adatai azt mutatják, hogy a legtehetősebb 100 magyar együttesen a háztartások pénzügyi vagyonának 13 százalékát birtokolja, ami drámai emelkedés 2005 óta, amikor csupán 2,5 százaléknál tartottunk. A vagyonosoknál felhalmozódó megtakarítások mellett a háztartások egyharmada szinte teljesen pénzügyi tartalékok nélkül él.
A reálbér-növekedés hatása
Az elmúlt években tapasztalt reálbér-növekedés egyértelmű célja a korábbi inflációs hatások mérséklése volt. Az MNB jelentése szerint 2020 óta minden jövedelmi tizedben emelkedett azon háztartások aránya, amelyek pénzügyi vagyona nem éri el az egyhavi fogyasztás értékét. Különösen a legszegényebb három tized esetében ez az arány 40 százalék fölé emelkedett.
Szociális depriváció és Gini-index
A KSH adatai szerint a lakosság 31,7 százaléka legalább háromféle anyagi vagy szociális deprivációval bír, többek között képtelenek kifizetni a váratlan kiadásaikat, vagy nem tudnak maguknak nyaralást megengedni. A vagyon egyenlőtlenségeinek mérése szempontjából fontos Gini-index 2024-re 30 fölé emelkedett, ami korábban nem látott szintet jelent Magyarországon, bár még mindig elmarad a nyugat-európai átlagtól.