A törvény hatályba lépése és annak következményei
Június végén életbe lépett egy törvény, amely komoly vitákat generált a közvéleményben. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a kormány felfüggessze a kettős állampolgárok magyar állampolgárságát, ha azok veszélyeztetik az ország közrendjét vagy nemzetbiztonságát. Azóta eltelt négy hónapban azonban nem érkezett információ arról, hogy ezt az új jogi eszközt bármilyen esetben alkalmazták volna.
Az új jogszabály részletei
Az új törvény kizárólag a magyar állampolgárság mellett nem EGT-állam állampolgárságával rendelkező személyekre vonatkozik. Az igazságügyi miniszter legfeljebb tíz évre felfüggesztheti az állampolgárságot, amennyiben az érintett például egy harmadik állam hadseregében szolgál, vagy bűncselekmény miatt jogerősen elítélték.
Jogi és etikai aggályok
Az Alaptörvénybe áprilisban bekerült módosítás lehetőséget teremtett a magyar állampolgárság felfüggesztésére, ami egy új fogalom a magyar jogrendben. A nemzetközi jogászok, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnök lánya és veje, nyíltan kritizálták a törvénymódosítást, arra figyelmeztetve, hogy az könnyen visszaélésekhez vezethet, és ellentétes az emberi jogi egyezményekkel.
Előzmények és hasonlatok
A legutolsó hasonló szabályozásra a Kádár-korszakban volt példa, amikor a jogszerűen megszerzett állampolgárságtól való megfosztás még elfogadott gyakorlatnak számított. A jelenlegi helyzet tehát újra felveti a kérdést: milyen következményekkel járhat egy ilyen intézkedés a jövőben?
Szociális és politikai következmények
Bár a törvény már négy hónapja hatályban van, a cselekvés hiánya sok kérdést felvet. Vajon milyen feltételek mellett kerül sor a felfüggesztésre, és mennyire lesznek felelősek a jogalkotók az esetlegesen felmerülő visszaélésekért? A jogi eszköz felhasználásának elmulasztása tovább növelheti a közbizalom ingatagságát.
Forrás: telex.hu/belfold/2025/11/01/igazsagugyi-miniszterium-allampolgarsag-felfuggesztese
