Bemutatták a HUNOR-misszió első tudományos eredményeit
Egész napos szimpóziumon ismertették a Magyar Tudományos Akadémián a Kapu Tibor űrrepüléséhez kötődő kutatások eddigi eredményeit. Az eseményen elhangzott: a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén mintegy 30 kísérletet végeztek el, amelyek közül 25-öt maga az űrhajós hajtott végre.
Örökös-Tóth István, a projekt vezető mérnöke szerint a kísérletek után informális pozitív visszajelzést kaptak a NASA-tól arról, hogy ilyen gyorsasággal még nem végeztek ennyi tevékenységet az űrállomáson. A kutatások előkészítése akár nyolc évet is igénybe vehet, az ISS tervezhető élettartamára pedig már nem volt szabad kutatási kapacitás, ezért az amerikai Axiom privát küldetése, az AX-4 keretében valósult meg a program.
Szigorú keretek között dolgoztak
Az Axiomnál ötperces egységekre bontva osztották be az űrhajósok idejét, a reggel fél héttől este fél hétig tartó munkanapokon minden percnek megvolt a helye. Egyetlen percnyi űrhajósi munkaidő költsége körülbelül 50 millió forint volt, ezért a kutatóknak pontosan meg kellett tervezniük az idő felhasználását.
A kísérleti eszközökkel szemben is szigorú követelményeket támasztottak: kicsinek, könnyűnek, kompaktnak és kevés erőforrást igénylőnek kellett lenniük, emellett szigorú biztonsági ellenőrzésen kellett átesniük. A földi laboratóriumokban megszokott eljárásokat is át kellett alakítani a mikrogravitációs környezethez.
66,5 órányi élettani kísérlet
A tudományos program egyik legnagyobb területét az élettudományi kísérletek jelentették, ezekre összesen 66,5 órát fordítottak. A kutatók többek között a keringési rendszer, az agyi véráramlás, az egyensúlyérzékelés és a hangképzés változásait vizsgálták.
A Debreceni Egyetem kutatói, Csiba László és Balogh Eszter robotizált, transzkraniális Doppler-ultrahangos eszközt fejlesztettek, amivel egy űrhajós saját magán is el tudja végezni az agyi véráramlás vizsgálatát. Az eszköz az ISS-en maradt, és bekerült az űrállomás hivatalos eszköztárába. A kutatók elsőként végeztek vele automatizált agyi véráramlás-vizsgálatot űrutazás közben, és a korábbi mérésekkel ellentétben nemcsak az elülső, hanem a hátsó agyi keringést is vizsgálták.
Növények és mikroorganizmusok a fedélzeten
A Vitapric kísérletben olyan növénynevelő eszközcsaládot fejlesztettek, amivel többféle növényt próbáltak meg az ISS fedélzetén csíráztatni és nevelni. Mind a 12 nevelő egységben sikerült elindítani a csírázást, a magok 100 százaléka kicsírázott. A teljes, magokat is tartalmazó csomag kevesebb mint két kilogrammot nyomott, és csak fél liter víz kellett a csíráztatáshoz.
A retek és a búza esetében már igazolták a mikrobiológiai biztonságosságot, de a minták részletes elemzése még nem fejeződött be. A kutatók a bél- és a szájüregi mikrobiom mellett a húgyutak mikrobaközösségét, az úgynevezett urobiomot is megfigyelték, utóbbi korábban még nem vizsgált területnek számít.
Sugárterhelés és új technológiák
A 27G-Technology kutatói kicsi, gyufásdoboz méretű, RadNano Infinity nevű dozimétereikkel folyamatosan monitorozták a sugárterhelést. Az eredményekből kiderült, hogy a teljes elnyelt dózis 44 százaléka a Dél-atlanti anomália feletti áthaladásokhoz kötődött. A Dragon űrhajóban elhelyezett műszer közel 27 százalékkal nagyobb összdózist mért, mint az űrállomás fedélzetén működő műszerek átlaga.
A Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa, Kornyik Miklós olyan adatfeldolgozó módszereket tesztelt, amik GPS-kapcsolat nélküli nyomkövetést tesznek lehetővé mozgásérzékelő szenzorok adataiból. A MICATO kísérletben magyar fejlesztésű, precíziós vákuumkemencével vizsgálták, hogyan viselkednek az indiummal működtetett ionhajtóművek az űrállomáson.
A most bemutatott eredmények az első komolyabb betekintést adják a magyar űrmisszió alatt végzett tudományos munkába, több kutatás elemzése még folyamatban van.
