Lakossági tiltakozás a bodajki skywalk-kilátó ellen
Négy éve készítik elő a Fejér megyei Bodajk határában, a Kesellő-dombon tervezett, skywalkszerű kilátóteraszt, a pályázatot és a látványterveket azonban csak nemrég, már a műszaki tervezés fázisában tette közzé az önkormányzat. Emiatt sok lakó csak ekkor értesült a település életét felforgató beruházásról. Egy októberi lakossági fórumon kiderült, hogy sokan ellenzik a projektet.
A tiltakozók fő érve a környezetvédelem
A tiltakozók legfőbb érve a környezetvédelem: a Kesellő-domb természetközeli, viszonylag háborítatlan terület, ahol nem pusztán kilátót építenének. A terv burkolt utat, kiépített tanösvényt, pihenőhelyeket, játszóteret, parkolókat és kiszolgálóhelyiségeket is magába foglal, amihez ritkítani kellene a növényzetet. A beruházás növelné az autóforgalmat, és több hulladékot, zajt és emberi jelenlétet hozna a környékre.
A lakók szerint a városvezetés a fejük fölött döntött
A lakók másik kifogása, hogy a városvezetés szerintük a fejük fölött készítette elő a Kesellő-dombi kilátó tervét, és úgy vélik, a beruházás a település képét is felforgatná. A megszólaló lakók szerint a polgármester a település közös érdekeire hivatkozik, de valójában egy „lombkoronasétány 2.0-ra készül” másfél évvel az önkormányzati választások előtt. A tiltakozók szerint a városvezetés érzelmi nyomásgyakorlást alkalmaz ellenük: a fórumon elhangzott, hogy a beruházás elhalasztása vagy megváltoztatása súlyos pénzügyi következményekkel járna a településnek, akár körülbelül százmillió forintos kamatteherrel.
A polgármester szerint nem kellett hatásvizsgálat
A várost 2014 óta vezető Wurczinger Lórántot, akit 2024-ben a Fidesz–KDNP jelöltjeként választottak újra polgármesternek, megkerestük az ügyben. Wurczinger elismerte, hogy a beruházáshoz nem készült környezetvédelmi hatásvizsgálat, ám szerinte ebben az esetben ilyen kötelezettséget sem jogszabály, sem környezetvédelmi hatóság nem írt elő.
A tervezési engedélyezési eljárás során a munkálatokban tájépítészmérnökök és az örökségvédelmi hatóság szakemberei is részt vettek, a terveket pedig véleményezte az Országos Tervtanács – mondta a polgármester. Hozzátette: a terület nem minősül természetvédelmi vagy Natura 2000 területnek. Elismerte, hogy vannak ott védett fajok, de erről a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak is csak tudomása van, nyilvántartása nincs. A védett fajokkal való törődés a beruházás során kiemelt figyelmet kap, és ezt várják a turisztikai céllal oda látogató emberektől is – tette hozzá Wurczinger.
A polgármester cáfolja a titkolózást
Arra a vádra, hogy titkolták volna a projektet, a polgármester azt közölte, hogy a helyi közügyek iránt érdeklődő lakosságot folyamatosan tájékoztatták, mert a Kesellőre tervezett beruházásról hozott képviselő-testületi döntések és az előterjesztések a testületi ülés után felkerültek a város honlapjára, és ott a mai napig elérhetőek. A fejlesztés iránt érdeklődő lakók már 2023-ban internetes bejegyzésekben jelezték, hogy támogatják a kilátópont megépítését, de kérték, hogy az ne legyen magas – idézte fel a polgármester.
Wurczinger hozzátette, hogy a lakosság részéről addig semmilyen ellenállást nem tapasztalt, amíg a kivitelezési közbeszerzési eljárás megindításáról szóló döntés a képviselő-testület elé nem került. Ezután jelentek meg a helyi médiumokban olyan lakossági vélemények, amelyek semmilyen formában nem támogatták kilátó építését a Kesellőre, vagy nem ebben a formában képzelik el a megvalósítást.
Meggyőződésből és politikai okokból is ellenzik
A polgármester szerint a tervet ellenzők között voltak olyanok, akik meggyőződésből vagy valamilyen személyes érintettség miatt nem értettek egyet a kilátópont megépítésével, például azért, mert zavarná a megnövekedő forgalom, vagy mert belátnak a kertjükbe. Van egy olyan csoport, amelyik nem meggyőződésből, hanem politikai okokból ellenzi a beruházás megvalósítását. A tiltakozás miatt polgármesteri javaslatra, testületi döntés alapján tartották meg az októberi lakossági fórumot – közölte Wurczinger.
Brzetes 300 millió forintos uniós projekt
Arra a kérdésre, hogy az önkormányzat anyagilag mennyire köteleződött el a beruházás mellett, a polgármester azt mondta, hogy a projekt 100 százalékban előfinanszírozott és uniós forrásból valósul meg, kerekítve bruttó 300 millió forintból, ami meg is érkezett az önkormányzathoz. Ha a projekt nem valósul meg, a teljes összeget kamatokkal együtt kell az önkormányzatnak visszafizetnie. Ez plusz 75 millió forintos kiadást jelentene Bodajknak Wurczinger szerint, amit az önkormányzatnak a saját költségvetéséből kellene kigazdálkodnia.
