Egy évtizede éles a bolygómentő mesterterv, de mire mentünk vele?
Pontosan tíz éve lépett hatályba a globális klímakatasztrófa megfékezését célzó párizsi megállapodás. A Föld azóta is melegszik, a nemzetközi csúcstalálkozókon továbbra is megy a vita, és a bolygó megmentése láthatóan nem hal fényesen. Mégis lehet, hogy ez az elmúlt évtized egyik leginkább alulértékelt nemzetközi egyezménye.
A klímavédelem vészmadaraként elhíresült Gelencsér András légkörkutató szerint a párizsi vállalásokból semmi nem valósult meg. A magyar sajtóban népszerű Bjørn Lomborg dán közgazdász méregdrága látszatintézkedésnek tartja az egyezményt. Ezek a sarkos ítéletek jól hangzanak, de meglehetősen félrevezetők. Aki tíz évvel ezelőtt azt hitte, hogy a párizsi megállapodás egy csapásra megoldja a klímaválságot, az alaposan félreértette az egyezmény célját.
A legrosszabb klímajövőt talán már megúsztuk
Az egyezmény nem ígért gyors, tíz éven belüli sikert, hanem 85 éves távlatban gondolkodott. Célja, hogy az évszázad második felére a világ klímaváltoztató gázainak kibocsátása nettó nullára csökkenjen. 2015-ben még nem volt reális arra számítani, hogy a következő tíz évben a globális kibocsátás csökkenő pályára áll. Az akkor érvényben lévő klímapolitikák alapján a világ mintegy 3,6 Celsius-fokos felmelegedés felé tartott 2100-ra az iparosodás előtti időszakhoz képest. Egy nemzetközi elemzőcsoport modellezése szerint a várható felmelegedési pálya a párizsi klímavállalások eredőjeként mára 2,6 fokra módosult, az ENSZ múlt havi becslése pedig a jelenlegi intézkedések alapján 2,8 fok körüli felmelegedéssel számol 2100-ra. A korábban gyakran emlegetett, plusz 5 fok körüli forgatókönyveket ma már a legtöbb tudós valószínűtlennek tartja.
Az már félsiker, ha körülnézünk a saját házunk táján
A megállapodás nem írja elő az országoknak, mennyivel csökkentsék a kibocsátásukat, és büntetést sem helyez kilátásba. Ez tudatos kompromisszum volt, így lehetett elérni, hogy szinte minden ország csatlakozzon. Az egyezmény arra kötelezi az országokat, hogy vizsgálják meg saját lehetőségeiket, majd nyilvánosan tegyék közzé vállalásaikat. Párizs előtt a klímavédelem elsősorban a fejlett országok ügye volt, most viszont közel kétszáz ország kénytelen foglalkozni a kérdéssel. Ötévente új klímaterveket kell benyújtani, amelyeknek az előzőkhöz képest előrelépést kell jelenteniük.
A klímavédelem megjelent a pénzvilágban
A párizsi megállapodásba bekerült, hogy a pénzügyi források áramlását összhangba kell hozni az alacsony kibocsátású gazdaság felé vezető úttal. A Magyar Nemzeti Bank zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programjával arra ösztönzi a kereskedelmi bankokat, hogy szívesebben hitelezzenek környezetbarát beruházásokat. A fenntartható pénzügyekkel foglalkozó magyar HuSIF egyesület ebben a hónapban indít hároméves programot, hogy segítsen a bankoknak felismerni a zöld átállás üzleti lehetőségeit.
A klímatudomány tagadása szalonképtelenné vált
A világ országai közösen elfogadták a tudományos alapokat, és vállalták, hogy fellépnek az ember okozta felmelegedés ellen. Ezt még olyan, az olaj- és gázexportból élő országok is aláírták, mint Szaúd-Arábia vagy Oroszország. A vita már nem arról folyik, hogy van-e baj, hanem arról, ki mennyit vállaljon, ki fizessen, és milyen gyorsan történjen az átállás.
Irányba álltak a feltalálók
A Párizsban kijelölt út első szakasza kezd kirajzolódni: amit lehet, árammal kell működtetni, az áramot pedig egyre inkább fosszilis energiahordozók nélkül előállítani. Az acélgyártásban és a vegyiparban a zöldhidrogén és a zöldammónia kaphat szerepet. A repülés, a teherszállítás vagy a mezőgazdaság klímabarát átállására még nem mindenhol van kész, megfizethető válasz. A megállapodás iránytűt adott a kutatásnak és az innovációnak. Magyarországon Szegeden Janáky Csaba kutatócsoportja olyan technológiákon dolgozik, amelyek megújuló villamos energia segítségével szén-dioxidból állíthatnak elő hasznos vegyipari alapanyagokat.
A szén-dioxid-szippantás tudományos ötletből gyakorlati feladattá vált
A nettó nulla kibocsátás azt jelenti, hogy a kibocsátást a lehető legkisebbre kell szorítani, a megmaradót pedig ki kell vonni a légkörből. Az EU és Magyarország is jogszabályban rögzítette a 2050-es klímasemlegességi célt. Az új módszerek közé tartozik a szén-dioxid közvetlen kiszűrése a levegőből, a bioenergia-termelés szén-dioxid-leválasztással és -tárolással, a finomra őrölt vulkáni kőzetek kiszórása, a regeneratív mezőgazdasági módszerek, a bioszén, valamint a tengervíz lúgosságának mesterséges növelése. Dunaföldváron, a Pannonia Bio bioetanolgyáránál az EU egyik legnagyobb tervezett szén-dioxid-eltávolítási beruházása készül. A Danube Removals projektben a kukorica erjesztésekor keletkező szén-dioxidot fognák fel, majd a föld mélyén tárolnák. Ha minden a tervek szerint alakul, 2029–2030-ban kezdődhet a működés, és később évente mintegy 570 ezer tonna szén-dioxidot vonhatnak ki tartósan a légköri körforgásból.
